Néhány éven belül kiszáradhatnak a magyar folyók

Dittrich Ernő egyetemi adjunktus, okleveles építőmérnök erről Barcson a Dráva Völgye Középiskolában beszélt - számolt be a

Somogy online hírportál. Azt mondta: nagy kihívásokkal kell szembenéznünk hamarosan a vízgazdálkodásban és a vízminőség-védelemben. A szakma egyre inkább osztja azt a véleményt, hogy nehéz idők következnek, ezt leginkább a globális klímaváltozás okozza. Ez a társadalom minden rétegét és mindennapi életünket érinti, de a vízgazdálkodásra is nagyon komoly kihatással lesz. Hozzátette: nagyon hamar, öt-tíz éves távlatban komoly változások várhatóak.

Magyarország meteorológiai modellje ugyancsak vészjósló: eszerint tizenöt-húsz éves távlatban bekövetkezhet olyan nyári aszályos időszak, amikor a Körös folyók kiszáradnak, és az sem kizárt, hogy az Alföld teljesen elsivatagosodik. A prognózis szerint kevesebb lesz a csapadék, s ami esik, az nagyobb intenzitással, és szélsőségesebb formában. Abszurd, de a kevesebb csapadék nagyobb árvizeket is okozhat. A ritkuló csapadék miatt ugyanis – különösen a nyári időszakban – megnőnek az aszályos periódusok, ez erősödő mediterrán hatást okoz az egész országban. Előtérbe kerül az aszály és az árvíz elleni védekezés is. Ugyanakkor a változás befolyásolja a víz minőségét, mivel várhatóan csökken a felszín alatti vízkészlet. A szakemberek pedig drágábban tudnak tiszta vizet előállítani, mert azt a mélyebb rétegekből kell kitermelniük.

Dittrich Ernő kijelentette: a kihívásokra már most, napjainkban fel kellene készülnünk, de egyelőre még alacsony a mozgolódás.

Mosonyi Emil Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök tanulmányára hivatkozva állíthatjuk: a felszíni vizeinket tekintve a hazai vízháztartásnak több mint 90 százaléka külföldön eredő vízkészletekből származik, így nagy valószínűséggel a külföldi országok úgy fognak az aszályok ellen védekezni, hogy a hegyvidéki hóol-vadásból eredő vizeket nagy tározókban fogják fel. Ezáltal Magyarországon egyenes arányban fokozódik a vízfüggőség. Elhangzott: nemzetközi egyezményekre van szükség, amíg nem késő.

Somogy biztonságban

Biztonságban van Somogy, sőt, kifejezetten jó a helyzet, állította egy vízügyi szakember. Az északi terület a Balatonból nyeri az ivóvizet. Leegyszerűsítve: amíg a tó nem szárad ki, addig az észak-somogyi térségben lesz ivóvíz. Ahhoz valamilyen klímakatasztrófának kellene bekövetkeznie, hogy ott gond legyen.

A megye középső és déli részén sincs rosszabb helyzetben a lakosság. A kisrégiókban mélyfúrású kutakból nyerik az ivóvizet.

Somogyban nem lehet gond. Rétegvízből vagy felszíni vízből nyerik a vizet a megye nagy részén. Általánosságban elmondható, hogy a következő néhány száz évben nem kell vízhiánytól tartani. Az se várható, hogy bármilyen gond előforduljon a vízbázisokkal.

A Sonline felvetésére, hogy milyen intézkedéseket rendelhetnek el ott, ahol magas a víz arzén tartalma, a szakember rámutatott: ezeken a területeken előfordulhat, hogy szükség lesz az alternatív vízellátásra. Zacskós vizet kapnak a lakók, ásványvizet fogyasztanak, de az sem zárható ki, hogy lajtoskocsival szállítják majd a vizet, sorolta a lehetőségeket.