Negyven százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást a főváros 2030-ig

A főváros honlapján közzétett, most elfogadott klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt, ezt az értéket csökkenten negyven százalékkal a jövő évtized elejéig a főváros. A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátás az épületek energiafelhasználásához volt köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés volt.

A dokumentum az elvégzendő feladatok között jelöli ki az épületek, az ipari és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését. A közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítása és a környezetbarát közlekedési módok támogatása fejlesztése; a zöldfelületek növelése szintén szereplel a tervben. Figyelmet fordítanának ezen kívül az adaptív csapadékvíz-gazdálkodásra és a szélsőséges időjárási eseményekre, valamint az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülésre is.

A vonatkozó számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős – írtja az MTI a dokumentumra hivatkozva.

Mint kiderült, az összes intézkedés költsége körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés – például lakóépületek energetikai korszerűsítése – csak a különböző szereplők együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával.

A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata.

A főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli.

A terv átfogó céljai között szerepel az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.

Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent – olvasható az elfogadott javaslatban.

A terv szerint 53 projekten keresztül mintegy 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is.

A tervben szerepel az alternatív temetkezési módok ösztönzése is, amelyhez erdei temetkezésre vagy fával temetkezésre alkalmas fővárosi területek kijelölése szükséges. A 300 millió forintos projektként megjelölt Budapest Emlékerdő  ökologikus temetkezési módok számára biztosítana helyszínt, miközben a terület a hely méltóságát szem előtt tartó rekreációs funkciók számára is helyet biztosíthatna.

A főpolgármester döntött arról, hogy létrehozzák a „TRAMBULIN” Fővárosi Tehetséggondozó Ösztöndíj Programot középiskolások számára. A pályázat keretösszege a 2021/2022-es teljes iskolai tanévben összesen 50 millió forint.

Karácsony Gergely engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára azzal, hogy megkötendő hitelkeretszerződések hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.

A főpolgármester elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2021-es üzleti tervét. Ez utóbbi az idei évre vonatkozóan bérfejlesztést nem tartalmaz.

A főpolgármester döntött arról is, hogy a 3-as metró Göncz Árpád városközpont és a Határ út metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésre feltételes közbeszerzési eljárást indítson a BKK.

Karácsony Gergely elfogadta továbbá az új területfejlesztési programot, valamint a Gellért-hegyre vonatkozó stratégiai tervet, amely szerint a fejlesztési koncepció iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés.

A határozatok között szerepel az is, hogy a Váci útnál lévő, a Nyugati pályaudvar melletti tér Puczi Béla nevét veszi fel. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.

A döntéseket a főpolgármester a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg.

(Kiemelt képünk illusztráció: 168.hu | Dimény András)