Negyedszázad

Huszonöt éves a Rubicon: egyike a rendszerváltás lázában alapított lapoknak, s egyike azon keveseknek, melyek e negyedszázad alatt képesek voltak fennmaradni, sőt gyarapodni, gazdagodni, megérdemelt szakmai hírnevet szerezni. Az ünnepi szám belső borítóján néhány adat: megjelent eddig kétszázhetvenkilenc szám több mint tizenhétezer oldalon, csaknem négymillió példányban: ez több mint háromezer cikket s több mint ezer szerzőt jelent. Önmagában is tiszteletet parancsoló adatsor, ha semmi mást nem tudnánk a Rubiconról, csak ezt, már megérdemelné, hogy meghajtsuk előtte olvasói zászlónkat.

De persze sok mást is tudunk róla – például hogy egy egészen új műfajt hozott létre, valahol a tudományos ismeretterjesztés és a szórakoztatás határán, hogy megnyerte munkatársaiul a hazai történészszakma legjelesebb alkotóit, hogy minden műhellyel, minden irányzattal szót értett, és hogy a vitás kérdésekben igyekezett középen maradni, miközben nem zárkózott el a határozott, karakteres vélemények közreadásától sem.

Tudjuk róla még, hogy bevallott célja olyan olvasói rétegek meghódítása, kiknek eddig nem volt mindennapi kenyere a história – az igényes külső, a gazdag és gyakran unikális képanyag is ezt a célt szolgálja. És tudjuk róla azt is, hogy sokszor napilapos gyorsasággal reagál a köröttünk lévő eseményekre, tematikus számait a legfontosabb hazai és külföldi események szerkesztik, naprakészen. És persze tudjuk róla azt is, hogy a vállalkozás mögött az első perctől egy elhivatott szerkesztő-történész áll, aki nemcsak megálmodója, hanem negyedszázada főszerkesztője, motorja, mindenese a Rubiconnak.

Az ünnepi szám igazán méltó a fenti dicséretekre: A hónap témája (mi más lehetne, sajnos) az iszlám radikalizmus, persze történeti kontextusba ágyazva. Szó esik a dzsihádról, a terrorizmusról, az iszlám képtilalmakról, melyek aztán átvezetnek a karikatúrákról szóló blokkba, ahol a műfaj magyar történetével éppúgy megismerkedhetünk, mint a huszadik század egyik jelentős politikai karikaturistája, Arthur Szyk művészetével. A nagyító alá pedig ezúttal a Horthy-korszak népi gondolkodói kerülnek.

Nádas Sándor