Ne mossa le a kocsit, jön a szaharai por
A szaharai por megérkezése onnan ismerhető fel, hogy kezdetben sárgás lesz az égbolt, majd sáros eső hullik. Ha a víz elpárolog, a sima felületeken jól láthatóan ott marad a por és koszosabb lesz a kocsi, mint előtte volt.
Érdemes lehet még várni az autómosással, hétvégén sáros eső is kialakulhat. Az Időkép előrejelzése szerint kifejezetten enyhe és nagy nedvességtartalmú légtömeg áramlik be hozzánk hétvégén a Földközi-tenger térségéből. Nagy területen alakulhat ki eső, zápor, akár egy-egy zivatar is. Az esőfelhőkbe azonban jelentős mennyiségű szaharai por is belekerül, ami felettünk is kimosódhat és többfelé alakulhat ki sáros eső az országban.
Aki tehát autómosást tervezett hétvégére az egyelőre napolja el, sőt hétfőn sem lesz jó ötlet, mivel még ekkor is marad felettünk a szaharai porból – írták az előrejelzésben.
Honnan tudhatjuk, hogy szaharai por van a levegőben?
Az égbolton érzékelhetjük elsőként a változást, melynek sárgás árnyalata lehet, illetve a látási viszonyok is csökkenhetnek.
Amikor azt mondjuk, hogy afrikai eredetű porfelhő közelít hazánkhoz, akkor arra a szélre gondolunk, mely a Szahara homokjának felső rétegét felkapva, azt több ezer kilométeren át lebegtetve szétszórja a Földön. Ettől egyrészt koszos lesz az autónk, de más hatása is van. A narancsos árnyalatú, kissé homályos képet mutató naplementék mellett a por hatással van a közlekedésre, az egészségügyre, de még az energiaszektorra is.
A kutatók azon a véleményen vannak, hogy az epizodikus porviharokat mindenképpen figyelembe kellene venni az energiatermelés tervezésének a folyamatában, mivel miattuk a napelemek besugárzása a vártnál kisebb lesz, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy kevesebb villamos energia termelhető a vártnál.
Az elmúlt mintegy negyven évben több mint 260 szaharai porviharos eseményt tudtunk azonosítani a Kárpát-medencében, és ezek száma és intenzitása úgy tűnik, az elmúlt évtizedben növekedett. A Közép-Európát érintő porviharos események egy jellemző tavaszi-nyári szezonális eloszlással rendelkeznek. Az elmúlt években mégis egyre több alkalommal figyelhettünk meg őszvégi-téli, jelentős porkimosódással együtt járó epizódot.
A szaharai por összetétele nem veszélyes, alapvetően kvarcot, földpátokat, karbonátokat és agyagásványokat tartalmaz.
Szigorúan véve nem is homokról van szó, ugyanis a homokszemcsék nagyobbak. Az emberek többsége úgy képzeli el, hogy a Szahara homokdűnéiből származik az anyag, de ez nem igaz. Valójában a múltban valamiféle vizes múlttal rendelkező térségek (időszakos tavak vagy vízfolyások), esetleg hegységek törmelékkúpjai a legfőbb porkibocsátó régiók. Itt nagy mennyiségben halmozódott fel a szél által könnyen mozgatható finomszemcsés törmeléktömeg.
(Kép forrása: Marcus Brandt/dpa)
