Navracsics: „Hirtelen eldördül egy lövés”
Jó napja van akkor, ha a napi munkából hazatérve a családját még ébren találja – mondta a Keljfeljancsiban Navracsics Tibor. Mostantól havonta jelentkezik publicisztikával a Mandiner nyomtatott kiadásában, de az első, már megjelent cikkéről nem árult el részleteket.
A bevezető mondatok után Fiala János feltette a kérdést: belegondolt-e abba, hogy a tudomány most – a koronavírus negyedik hulláma idején – azt várná tőlünk, hogy korlátozzuk a mozgásunkat, ezzel szemben zömmel fittyet hányunk erre? Navracsics válaszában elmondta: mind az oktatói, mind a politikusi hivatása speciális ebből a szempontból, a személyes találkozásokat nem tudja megkerülni. Munkahelyén, az ELTE-n mind az oktatók, mind a hallgatók megtesznek mindent a védettségük érdekében, de „az egyetemi oktatás online nem megy”. Véleménye szerint jelenleg a félelem és a fegyelmezettség nem elég erős a társadalomban – talán azért sem, mert közel két éve van velünk a járvány –, és katarzison kellene átmenni ahhoz, hogy az emberek mindent felfüggesszenek a világ fennmaradása érdekében.
Koronavírus – az egyetlen jó döntés a radikális lépés
Lezárt a világ egy része a dél-afrikai variáns megjelenésekor annak ellenére, hogy a WHO és más szakmai szervezetek véleménye szerint ez túlzó intézkedés – vetette fel a műsorvezető. A világ igazságtalan a politikusokkal szemben – reagált Navracsics –, mert ha most nem húzták volna be a satuféket, akkor sokan a politikusok könnyelműségén háborognának. „A politikus nem tud jót cselekedni a közvélemény szemében, csak akkor, ha valamilyen radikális lépést tesz.” Példának hozta fel, hogy a lezárást ellenző és a nyájimmunitást megcélzó svéd modell a sajtóban keltett közfelháborodást, míg ennek ellentéte, a radikálisan szigorító Ausztria döntését 40 ezres tüntetés követte Bécsben. „Globálisan nézve a politika kezd pánikba esni”, mivel azt látja, hogy nincs jó döntés. „A politikus is ember – röviden.” Vannak országok – folytatta Navracsics –, ahol politikusok időnként visszavonulnak, megírják visszaemlékezéseiket és aztán visszatérnek. (A következőkben kitértek Sebastian Kurz volt kancellár és Alexander Schallenberg jelenlegi kancellár hirtelen lemondására. Az okokat egyelőre csak találgatni lehet, de Navracsics nem tartja kizártnak, hogy a 35 éves Sebastian Kurz idővel visszatér a politikába.)
Brüsszel mégsem tiltja be a karácsonyt – „nagyon kínos történet”
A műsor következő témája az “Irányelvek a befogadó kommunikációról” c. dokumentum volt, amelyet az Európai Bizottság végül visszavont. A szöveg a politikailag korrekt nyelvhasználatra tett ajánlásokat, benne többek között – idézi a műsorvezető – ezekkel a szempontokkal: a kommunikáció során „ne feltételezzék valakinek a szexuális orientációját, ne köszöntsék úgy a közönséget, hogy hölgyeim és uraim, használják a kedves kollégák megszólítást, gendersemleges szavakat használjanak (…), a nemekről szóló kérdéseknél ne csak férfi és nő opciót adjanak meg, hanem tüntessenek fel egyéb illetve nem kíván válaszolni lehetőséget is”, ehhez kapcsolódóan a karácsony elnevezése pedig téli szünet legyen. „Ez egy nagyon kínos történet szerintem” – reagált a volt uniós biztos. Az Európai Unió alapvető problémája az önbizalomhiány. Az Unió „kísérlet egy olyan közösség felépítésére, amely mögött most valójában élő, reális, kézzelfogható közösség nincs”. A valós közösség hiányából adódóan az EU intézményei permanensen híveket akarnak toborozni maguknak, elsősorban nem a többségi társadalmakból – amelyek az EU szerint már elszegődtek a nemzetállamok híveivé, fogalmazott Navracsics –, hanem kisebbségi csoportokból. Számukra akarnak gesztusokat gyakorolni ezzel a – végül meghiúsult – irányelvvel is. Ez már hiperkorrektség, „amikor valaki már-már mániákusan, kompenzáció gyanánt akar korrekt lenni. Az az ember, aki nem tud bemenni egy épületbe, mert állandóan maga elé engedni azokat, akik szintén közelednek.” A gesztusgyakorlás kényszer az Unióban – összegezte véleményét Navracsics. „Az én szememben ez annyira nem negatív, de értem” – fűzte hozzá Fiala.
A politikában „hirtelen eldördül egy lövés”
A politikus is ember témájához kapcsolódóan egy kitérőben Navracsics felidézte Oliver Stone: Szakasz c. filmjének egy jelenetét: az amerikai katonák menetelése közben eldörren egy lövés, egy társuk holtan esik össze. Mennek tovább, a jelenet megismétlődik. A megrettent amerikaiak válaszul elkezdenek vaktában lövöldözni, de semmit nem találnak el. „Kicsit ilyen, amikor a politikai jelenidejűségében az ember döntést hoz. (…) Hirtelen eldördül egy lövés és kilőtték az embert, mert kiderült, hogy rossz döntést hozott vagy annak olyan következménye lett, amivel nem számolt.”
„Az Európai Unió nem demokrácia”
Hiperkorrekt volt-e Magyarország akkor, amikor vétózott, így az Európai Unió nem lehet hivatalos résztvevője a Joe Biden által összehívott demokrácia-csúcsnak? – kérdezte Fiala. „Nem tudom kommentálni, mert a körülményekről nem tudok többet, ugyanakkor abban mindenki egyetért – a legelkötelezettebb EU-hívő is –, hogy az Európai Unió nem demokrácia. (…) Uniós szinten ma nincsen demokrácia”, ez „egy nagyon speciális, többoldalú kormányközi együttműködés, bizonyos területeken föderális vonásokkal. Az Európai Parlament még valamennyire teljesíti a népképviseleti kritériumokat, de nem törvényhozó szerv.” – fogalmazott a volt uniós biztos.
Jogállamiság kontra uniós támogatások
„Nem áll ellentétben az Európai Unió jogrendjével, hogy jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék a tagországoknak járó támogatások kifizetését” – foglalta össze a műsorvezető a csütörtökön nyilvánosságra hozott uniós bírósági főtanácsnoki indítványt. Az az alapkérdés, hogy a jogállamiság fogalma értelmezhető-e európai szinten, azaz ugyanazt érti-e jogállamiságon egy svéd, egy portugál és egy bolgár? – reagált Navracsics. Nem arról van szó, hogy a magyar, lengyel vagy az ír kormány azt mondaná, a jogállamiság, a demokrácia és a szolidaritás nem fontos értékek, hanem ennek a tartalmáról folyik politikai vita – fűzte hozzá. „Szerintem nagyon rossz irányú kört fut most az EU ebben a kérdésben.”
Lehet-e hiperkorrektségről beszélni ebben az esetben is – kérdezte a műsorvezető. A volt uniós biztos véleménye szerint a „betiltjuk a karácsonyt” súlyosabb eset, mert az az európai civilizáció szívébe hatol, míg az uniós támogatások kifizetéséről szóló vita csupán technikai kérdés. A jogállamiság egy 19 századi elmélet, amelynek eredeti koncepciója a demokráciával szemben fogalmazódott meg: „a demokrácia a csőcselék uralma, ezzel szemben a jog uralmát kell megvalósítani”. A jogállamiság 21. századi tartalmáról van és lehet vita, míg a karácsony jelentése közös tudás: „mindenki tudja, hogy mit jelent, nincs vita Európában”.
A teljes interjú itt nézhető meg:
(Kiemelt kép forrása: Vasári Tamás/MTI)
