Napi abszurd: az Emmi szerint nem lehet komolyan venni a PISA-tesztet
„Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA-felméréseken mutatkoznak majd meg” – ezt közölte legalábbis a 168 Órával az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtóosztálya.
Mint megírtuk, közzétették a 72 országban, félmillió középiskolás bevonásával készült felmérés eredményeit, amiből kiderült: a tavalyi évi drámai adatok után a magyar diákok idén is a régiót tekintve a rosszul teljesítők között, világszinten pedig messze az átlag alatt vannak. Az elsőként a 24.hu által publikált elemzés szerint az idei adatok nemhogy nem cáfolták meg a tavaly év végén közzétett eredményeket, hanem éppenséggel illeszkednek a trendbe, miszerint kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok.
Ennek ellenére Emmi azzal állt elő: „A PISA-eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az ún. Országos kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésünkre, ha az oktatási eredményekről szeretnénk visszajelzést kapni.
Politikánk és szakpolitikánk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezzük, mert az szakszerűtlen és észszerűtlen lenne. Ezért a háromévenkénti PISA-mérést, amely kevesebb mint hatezer tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a 15–16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak mondani.
Mindezeket követően az Emmi propagandagépezete más, a közvélemény számára kevéssé ismert statisztikákkal, illetve mérésekkel próbálta bizonyítani, hogy a magyar iskolarendszerben minden rendben. „A Trends in International Mathematics and Science Study-vizsgálat (továbbiakban: TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a napokban tett közzé jelentést a magyar oktatási rendszerről, és megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival.” (Mindezt egyébként több helyesírási és fogalmazási hibával tette közzé az Emmi sajtóosztálya, ami már önmagában is magyarázatként szolgálhat bizonyos eredményekre – a szerk.)
A kissé különös, különböző korosztályok körében végzett, különböző nemzetközi vizsgálatok összevetésével elkészült sajtóközlemény végkövetkeztetése mindenesetre egyértelmű:
„A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el, és bízunk benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítménymérésekben is megjelenik, mint a most közzétett 2015-ös PISA-teszt.”