Nagyon komoly esélye van a budapesti olimpiának

– Los Angeles, Párizs, Budapest – a 2024-es nyári olimpiai játékok pályázói. Nyerhet Budapest?

– Nagyon komoly és reális esélye van Budapestnek a győzelemre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) reformprogramja, az Agenda 2020 ugyanis megreformálja a pályázás és a rendezés alapjait, ami Magyarországnak, Budapestnek előnyt jelent. Az olimpia az utóbbi időszakban nagyvárosok játéktere lett, a rendezés költségei olyan magassá váltak, ami leszűkítette a rendezők körét. Most új időszak kezdődik, s egy olyan közepes méretű város, mint Budapest is, reális pályázó lehet.

– Minél nagyobb egy rendező város, annál több bevétele lehet a játékokból a NOB-nak. Miért akarna erről lemondani? Nem lehet, hogy elvben valóban indokolt lenne olcsóbb olimpiákat rendezi, erre a szándék is megvan, de gyakorlatban nem ez az érdeke a nemzetközi szervezetnek?

– A NOB bevétele a márkaértéken alapszik, amely sérül, ha visszavont pályázatok vannak, ha a nézőtéren üres helyek tátongnak, ha az esemény alatt tüntetések zajlanak. Nekik is érdekük fordítani egyet a történeten, s nem azt mondani, hogy a város van az olimpiáért, hanem az olimpia van a városért. Ha pedig így nézzük, akkor azt szeretnék, ha az olimpia megvalósítása organikusan illeszkedne az adott nemzetgazdaság terveihez és városfejlesztési javaslataihoz. A márkaértéket – szerintem – így lehet leginkább biztosítani. Ha ez adott, akkor valóban a közvetítési jogdíjak a legfontosabbak, hiszen a NOB bevételének 47 százaléka a közvetítési jogok értékesítéséből adódik. A másik fontos bevételi forrás a szponzori program, de ott megint az olimpia márkája jelenti az alku tárgyát, nem pedig a rendező város mérete.

– Az azért nem mindegy, hogy mondjuk egy amerikai helyszínen az NBC meg a Coca-Cola szponzoráció keretében kifizeti az olimpiai költségvetés háromnegyedét, vagy a magyar vállalatoktól, állami cégektől kínkeservesen, apránként kell összeszedni pénzt.

– A helyi piac méretének nem lehet köze az olimpia márkaértékéhez, hiszen akkor megint kiszórnának bizonyos országokat és városokat a rendezésből.

– Mit gondol arról az állításról, hogy csorbulhat az olimpia szellemisége azzal, ha a versenyeket szétszórják az adott ország egymástól több száz kilométerre lévő városaiba, s nincs meg az az érzés, hogy minden sportoló egy helyszínen lakik, szabadidejében szurkolhat a társainak? A vidéken versenyzők kirekesztettnek érezhetik magukat.

– Magyarország valóban nemzeti olim­­piát akar, lennének vidéki helyszínek is. Nekem ez azt jelenti, hogy az olimpia elérhető közelségbe kerül az ország lakossága 90 százalékának, s ők 90 percen belül kint tudnak lenni valamely helyszínen. Az olimpiai falu és a vidéki szállások úgy vannak elhelyezve, hogy a versenyzők rövid időn belül el tudják érni a helyszíneket.

– Éppen a vidékre kerülő versenyzők szempontjából lehet kellemetlen a távolság.

– A legtávolabbi helyszín Debrecen, ahová már most is két, két és fél óra alatt el lehet jutni a jelenlegi közlekedési feltételekkel. Beszéljenek olimpikonokkal, hogy Rióban mennyit utaztak! Másrészt addigra az EU adta forráslehetőségek megteremtik a közlekedés átalakulásának feltételeit, modernebbek, magasabb színvonalúak, kényelmesebbek és gyorsabbak lesznek a járművek. Ráadásul olyan beruházásokról beszélünk, amelyek benne vannak a hosszú távú település- és közlekedésfejlesztési tervekben.

– Elbír a magyar gazdaság egy olimpiát?

– Sok a félreértés ebben ez ügyben. Nemrég Debrecenben beszélgettünk egyetemistákkal, s megkérdeztük tőlük, szerintük hány új sportlétesítményt kell építeni az olimpia miatt. Ők húsz feletti számot mondtak, ezzel szemben a megoldás három. Nem szabad elfelejteni, hogy a létesítmények vagy már megvannak, vagy építés alatt állnak, vagy egyébként is tervbe vannak véve. Hatalmas a lehetőség az átmeneti, ideiglenes építmények kialakításában, amire eddig nem volt módjuk a rendezőknek. Az olyan fejlesztések pedig, amelyek eleve benne vannak a kormányzati vagy önkormányzati tervekben, nem az olimpia költségét terhelik. Igaz, hogy a nagyberuházások, így az olimpiák tervezett és végső költsége között általában nagy eltérések vannak. De azt azért lássuk be, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány csak kiindulópont, egyfajta döntés-előkészítési alap. Az Agenda 2020-nak köszönhetően átalakult pályázási és rendezési reformprogram miatt egy konzultációs folyamatban vagyunk, a pályázatnak nem hibája, inkább erénye, hogy alkalmazkodik a változásokhoz, minden érintett elvárásához és hosszú távú fenntarthatósághoz, gazdaságossági szempontokhoz igazodón. Sok történéssel különben sem lehet előre kalkulálni. Az más dolog, hogy a gazdaságosságot, az átláthatóságot biztosítani kell, s szükségesek kontrollok a rendszerbe. Az Állami Számvevőszék részt vesz ebben, ajánlásokat tesz.

– A PwC megvalósíthatósági tanulmánya az olimpia nettó költségvetését, vagyis amiből már levontuk a lakossági, vállalkozói, állami bevételeket, 774 milliárd forintra kalkulálja. Másik oldalról viszont szakértő közgazdászok azt állítják, hogy több ezer milliárd forint költséggel kell számolni. Csak a biztonság kérdését 2000 milliárd forintra saccolják, ami nincs is benne a tanulmányban.

– Van egy elvi összeg, de hogy valójában mennyibe kerül a biztonság egy kiemelt helyzetben, azt még egyetlen pályázatban sem láttam leírva. Nem arról van szó, hogy valaki el akar titkolni valamit, hanem ez az ország és a rendszer védelme miatt sem szerepelhet egy ilyen tanulmányban.

– Ugyancsak vitatott kérdés, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket milyen mértékben számítjuk bele az olim­­piai büdzsébe, illetve mekkora mértékű uniós támogatással kalkulálunk.

– A helsinki folyosók mindegyike áthalad Magyarországon, olimpián kívül is érdekünk, hogy a közlekedési infrastruktúra megfelelő minőségben szője át az országot és érjen el a határig, sőt az a célunk, hogy a forgalom ne csak átmenjen az országon, hanem a szolgáltatásokat itt vegyék igénybe az áthaladók, egyfajta logisztikai központtá válhassunk.

– Ez világos, ugyanakkor az EU pont annyit finanszíroz majd ezekből a fejlesztésekből, amennyit az adott térség lakossága számára szükségesnek lát. Nem fog csak azért több pénzt adni útépítésre, vasútra vagy turizmusra, mert az olimpia miatt Magyarországnak jól jönne.

– Az EU forrásai olimpiarendezésre nem nyerhetők el. Ezek szakmai kérdések. Vannak kész, akár több évtizedre előre tervezett integrált település-, városfejlesztési tervek, amelyek tartalmának egy része, akkor, amikor megszülettek, leginkább csak álom volt. Az olimpia arra lehet garancia, hogy ezek a fejlesztések valóban és előrehozottan megvalósuljanak. Az olimpiai pályázat bizonyos részein ugyanaz a csapat dolgozik, amely az említett fejlesztési koncepciókat kidolgozta, s a PwC a megvalósíthatósági tanulmányban alapozott ezekre a tervekre. Ami az uniós pénzeket illeti, ki kell használni annak az ország jövőbeli növekedését megalapozó lehetőségeit.

– A kormány 2017-ben az összes, a hazai társfinanszírozással együtt 12 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásra ki akarja írni a pályázatokat, és 2018-ban le is akarja kötni azt a pénzt, amit 2022-ig ki is kell fizetni. Hogy fér ebbe bele a 2024-es olimpia?

– Onnan közelíteném meg a témát, hogy az uniós pénzekkel meg lehet teremteni azokat a gazdasági növekedési alapokat, amelyek lehetővé teszik a nemzetgazdaság fejlesztését. Azzal például, hogy kollégiumokat fejlesztünk, építünk és újítunk fel közösségi pénzből, az olimpia vonatkozásában szálláshelyeket is teremtünk. Ha pénzt fektetünk az egészségügybe, felépítjük a szuperkórházakat, egyben azt is lehetővé tesszük, hogy az olimpia idejére is kiemelkedő egészségügyi szolgáltatás legyen Budapesten.

– Az olimpia előtti években pörögni fog a gazdaság, új munkahelyek jönnek létre a beruházások, a szolgáltatások területén, aztán amikor vége az eseménynek, s nem kell további másfél millió embert kiszolgálni, jön a kijózanodás?

– Pontosan azért kell stratégiai szemléletet alkalmazni, hogy ez ne történjen meg. A fejlesztéseknek nem az olimpiát kell szolgálniuk, hanem fordítva. A sportesemények hatásrendszereivel foglalkozó kutatásokban az olvasható, hogy például a nagy nemzetközi válogatott futballesemények után nem tapasztalható ez a visszaesés. Az olimpiáknál azonban valóban megfigyeltek ilyen hatást. De ez nem azt üzeni nekem, hogy akkor ne csináljunk olimpiát, hanem hogy fel kell készülni arra az időszakra, amikor az olimpia megrendezésének hatása már csökkenő. Nagy nemzetközi tanácsadók tanulmányaiban a felvázolt jövő középpontjába például a smart cityk, az intelligens városok kerülnek. Az előrejelzések szerint fontos átalakulást hoz a közösségi gazdaság térnyerése is, amit jelenleg nem tud kezelni a hagyományos szabályozás s ami miatt a világ különböző pontján egymástól nagyon különböző válaszoknak lehetünk tanúi. Az ipar 4.0-ra való felkészültségben, a digitális társadalom és gazdaság megalapozásában komoly potenciál van.