Nagyjából ugyanazt gondoljuk a focistákról és a politikusokról, mint a drogkereskedőkről
Harminc éve nem készített a foglalkozások presztízséről szóló felmérést a KSH, amely a két évvel ezelőtti úgynevezett mikrocenzus során ismét rákérdezett erre. Összesen 173 foglalkozást állított sorrendbe a 43 ezer megkérdezett (az eljárás módszertanáról a KSH szintén részletesen beszámol).
A társadalmi tekintéllyel, ranggal leírható presztízs összetevői a kereseti lehetőség, a hatalom és befolyás, a tudás (illetve hogy mennyit kell tanulni egy bizonyos foglalkozás betöltéséhez), a társadalmi hasznosság és a divatosság. Az egyes kategóriák eredményét külön-külön is elemzi a KSH kiadványa. Az általános presztízs meghatározó jellegzetessége a tudás és a hatalom, ezeknek majdhogynem determinisztikus az összefüggése a magas általános presztízzsel a kutatók megállapítása szerint.
A presztízsrangsor első tíz helyéből négyet egészségügyi foglalkozások töltenek be:
- kórházigazgató
- egyetemi rektor
- sebész
- gyermekorvos
- egyetemi oktató
- bankelnök
- főügyész
- bíró
- körzeti orvos
- gyárigazgató
Így tehát a presztízslista élén az egészségügyhöz, az oktatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a gazdasági élethez kapcsolódó, magas szakképzettséget igénylő foglalkozások találhatók.
Ez tűnhetne magától értetődőnek, de nem az: 1983-ban még három, 1988-ban egy politikusi állás is a legmegbecsültebb tízben szerepelt. Nagyot esett az újságírói foglalkozás megítélése, amely 1988-ban a 8. legnagyobb presztízsű foglalkozás volt, de 2016-ban csak a 75. helyre ért oda. A tanárok megbecsültsége szintén csökkent, míg korábban a 7., most a 35. helyen találni az első pedagógusi foglalkozást.
Nagy vonalakban ma az látszik, hogy a felülre sorolják a megkérdezettek a magas iskolai végzettséghez kötött foglalkozásokat. Ebbe a felső nagyjából 60 foglalkozásba tartoznak a különféle politikai pozíciók, hiszen ezeket a hatalom és a befolyás nagysága kompenzálja a tudáslistán elfoglalt rosszabb helyekhez képest. A foglalkozások általános presztízsrangsorának középső harmadában a szaktudást igénylő, az alsó harmadában a szaktudást nem igénylő foglalkozások találhatók. Itt helyezkednek el a szexualitással kapcsolatos, valamint a bűnözői tevékenységek is.
A politikusok akkor törnek az élre, amikor a hatalom és befolyás dimenzióját külön vizsgáljuk, itt az országgyűlési és EP-képviselő, államtitkár és polgármester egyaránt ott vannak a topon. A politikusok akkor is csúcsközelbe érnek, amikor a megkérdezettek a foglalkozáshoz tartozó kereset nagyságát becsülik meg. Érdekes módon az általános presztízs alapján legmagasabbra értékelt politikusi foglalkozás, a polgármester lemarad, amikor a keresetekről van szó.
A megkérdezetteknek egyáltalán nincs az a benyomásuk, hogy a leghasznosabb foglalkozásokat fizetnék a legjobban a mai Magyarországon, mondhatni, éppen az ellenkezőjét gondolják.
A társadalmi hasznossági top 8:
- sebész
- körzeti orvos
- gyermekorvos
- mentős
- fogorvos
- tűzoltó
- gyógyszerész
- bőrgyógyász
Feltűnő, hogy a leghasznosabbnak tartott nyolc foglalkozás között hét egészségügyi szakmát találunk, valamint a tűzoltót.
A legkevésbé hasznos foglalkozások:
- drogkereskedő
- utcai prostituált
- sztriptíztáncos
- pornószínész
- luxusprostituált
- szórólaposztó
- futballista
- parkolóellenőr
A hasznosság és a kereset feszültsége alapján a KSH kutatói külön rangsorolták azokat a foglalkozásokat, amelyeket a megkérdezettek túlfizetettnek tartanak (a feltételezés szerint többet keresnek, mint amennyire hasznosnak tarják a tevékenységüket), és az alulfizetetteket (akik kevesebbet keresnek, mint amennyi a társadalmi hasznosságukból következne).
Mindezek alapján
a leginkább túlfizetetteknek tartott foglalkozások listáján a drogkereskedő és a luxusprostituált mögött harmadik a futballista és negyedik a politikus.
Fotó: MTI/Beliczay László
A kutatás egy más pontján egyébként arról is olvashatunk, hogy a 16-20 évesek nem sorolják leghátulra sem a luxusprostituáltat, sem a drogkereskedőt mint foglalkozást (ellenben a takarítót igen).
Az alulfizetettek csoportjában megint csak egészségügyieket találunk az élen, a mentőst és a kórházi ápolót, de a bölcsődei és a szociális gondozói foglalkozást, valamint az óvónőt is a kirívóan alulfizetettek között tartják számon a munkájuk hasznosságához képest.
Érdekes továbbá, hogy a rendőrfőnök mint foglalkozás csak az alacsonyabb iskolai végzettségűek véleménye szerepel a presztízsrangsor első három helyezettje között. Ha pedig a foglalkozások divatosságát nézzük, az élbolyba bekerül a televíziós műsorvezető, a programozó és a marketingmenedzser.
A kutatás tapasztalatai szerint szoros az összefüggés a hatalom és a kereset, sőt a foglalkozás divatossága és az elérhető kereset között is. A leggyengébb kölcsönhatást a mini népszámlálás alapján a társadalmi hasznosság és az anyagi megbecsültség között lehet felfedezni.
