Nagyfeszültség a Homokháton – Fontosabb a béka, mint az ember?
„Másik nyomvonalat!” „Ez tanyapusztítás!” „No 400 kV!” Ilyen transzparensekkel demonstráltak félpályás útlezárás mellett nemrég a kecskeméti Mercedes gyár mellett mintegy hetvenen. A petíciót – amelyben az Albertirsáról induló, 400 kilovoltos távvezeték nyomvonalának megváltoztatását követelik – több százan írták alá. Az akár 750 kV leadására is alkalmas vezetékrendszert ugyanis nem az eredetileg tervezett rövidebb útvonalon, Pusztavacs, Lajosmizse mellett – erdős-mezős, nagyrészt lakatlan területen – tervezik Kecskemétre vezetni, hanem egy jókora kanyarral Albertirsa–Mikebuda–Dánszentmiklós–Csemő–Cegléd–Nyársapát–Nagykőrös külterületeinek érintésével. Így több mint kétszáz, zömében gazdálkodó, kisgyermekes család ingatlanát érinti közvetlenül.
A demonstrálók azt állítják: a beruházó Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. nem mond igazat, amikor azzal érvel, hogy ezt a nyomvonalat korábban már egyeztették a lakossággal. A Mavir lapunk megkeresésére azt közölte, 2017 augusztusában minden érintett önkormányzat tájékoztatást kapott a geodéziai felmérésekről, egyúttal azt kérték tőlük, hogy a település lakóit a szokásos módon tájékoztassák, amit az önkormányzatok meg is tettek. A cég tájékoztatása szerint az előkészítési munka keretében megtartották a tulajdonosi helyszíni szemléket, ezeken az érintett ingatlantulajdonosok tájékoztatást kaptak a beruházásról, elmondhatták észrevételeiket. Többek között felhívhatták a beruházó figyelmét olyan tényekre, amelyek a nyomvonal kijelölését a későbbiekben, egyedi esetekben még helyi szinten módosíthatták. Mindez meg is történt – állítja a Mavir.
– Az, hogy az ingatlanaink, az életünk, az egészségünk ellehetetlenül, senkit sem érdekel – mondja a demonstrálók közül egy vöröses szakállú fiatalember. Egy fiatalasszony arról beszél, hogy elköltözni sem tudnak a tavaly vásárolt Csemő melletti ingatlanukból, mert csokot vettek fel rá tíz évre.
Többen nehezményezik, hogy Nyársapáton az érintett tulajdonosokat nem engedték be a nyilvános közmeghallgatásra, mondván, nem odavalósiak. Az eset hatására a kecskeméti fórumon még több érdeklődő jelent meg, nem is jutott elég ülőhely a művelődési központ egyik termében, ahol több mint százan szerették volna meghallgatni a szakhatóság érveit a távvezeték nyomvonalának kijelölésével kapcsolatban.
A fórumon Podonyi Gábor, az Energetikai Tervező és Vállalkozó (Erőterv) Zrt. tervezési osztályvezetője elmondta: a biztonságos áramellátás a fejlődés egyik kulcsa, ám ez a fejlesztés nem csupán a Mercedes gyár érdekeit szolgálja, hanem közcélú, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, amely a régió ellátásának biztonságát hosszú távon képes fenntartani. Az 57 kilométer hosszú külterületi nyomvonalon több száz, 50 méter magas oszlopot állítanak majd fel 12 méter széles építési sávval. A főmérnök előadásában hangsúlyozta a tájvédelem fontosságát, a nyomvonalon fellelhető mocsári teknősök, valamint a vörös hasú unkák védelmét. A madarak vonulási irányát a vezetékrendszer nem akadályozza, különben is az a tapasztalat, hogy jelenlétét idővel megszokják a madarak – tette hozzá. Ennél a pontnál a hallgatóságból kitört a nevetés, többen bekiabáltak: akkor az embereknek is ez jutott, majd megszokják, együtt élnek vele, akár a sugárzás okozta rákkal.
– Megszökni úgysem tudunk, hisz kinek kell majd ezután ott ingatlan! – reagált egy férfihang.
Podonyi Gábor szerint tény, hogy villamos és mágneses térerősség kimutatható lesz az üzemeltetés során, ám ezek nem lépik majd túl a magyar jogszabályokban rögzített határértékeket. Prezentációként egy fotót mutatott, amelyen egy hatalmas, magasfeszültségű villanyoszlop lábainál tehenek legelnek békésen.
A Ceglédről érkezettek érdekvédelmét képviselő Bárány Sándor elmondta: a ceglédi polgármesteri hivatalban egy olyan térképet függesztettek ki, amelyen nem lehetett azonosítani az ingatlanokat, elvárható lett volna a pontosabb tájékoztatás. Több alkalommal is keresték az illetékeseket, de válaszra sem méltatták őket, ráadásul egyikük sem kapott hivatalos megkeresést – tette hozzá.
– Ebben a környezetvédelmi eljárásban nem kell külön értesíteni az érintett lakókat – hangzott a válasz a kormányhivatal egyik munkatársától. Egy másik illetékestől pedig azt tudtuk meg, hogy katonai térképeket függesztettek ki, azért nem lehetett azonosítani az ingatlanokat, de a végleges nyomvonal rögzítésekor már földhivatali térképekkel fognak dolgozni.
Az egyik lakó azt tette szóvá, hogy az ő ingatlanát lakatlanként kezelik, miközben több mint húsz éve ott él, sőt tavaly újította fel a házát.
– Hozott anyagból dolgozunk, ez nem a mi hibánk – hangzott a válasz az asztal túloldaláról.
Fülöp Csaba arról beszélt, hogy lemérte: 76 méterre lakik az építendő villanyoszloptól. Mi lesz, ha a felsővezeték leszakad, kiveri az ablakát, és porig ég a háza? Ki garantálja a benne lakó gyermekei biztonságát? Lukács László azt kérdeztet: „Élnének-e önök egy 400 kilovoltos vezeték alatt a családjukkal? Miért kellett megváltoztatni az eredeti nyomvonalat, miért nem az állami erdőn keresztül viszik?” Egy gazda pedig arról beszélt, hogy megpróbálták megzsarolni azzal, ha tiltakozik, nem fogják továbbítani az agrártámogatását.
– Miért van az, hogy ennél jóval kisebb erősségű hálózat alatt is ki van írva: a vezeték alatt tartózkodni tilos? – kérdezte egy másik érintett tanyatulajdonos.
– Ekkora elektromos sugárzás egy háztartásban is megvan – felelte az aggályokra Podonyi Gábor. Hozzátette, a megépülő vezeték alatt nem lesz kirakva tiltótábla, hiszen gond nélkül lehet a közelében tartózkodni, dolgozni, a vezetékszakadás pedig nagyon ritkán következik be.
Bihari Beáta csemői háromgyermekes édesanya kutatásba kezdett, és arra jutott, az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint egy ilyen beruházás okozta sugárzás a gyermekkori leukémia kockázatával jár, ennek elkerülése érdekében például Hollandiában nemcsak a lehető legnagyobb átláthatósággal kezelik az ilyen fejlesztéseket, hanem az új építésű vezetékekkel messze elkerülik a lakókörnyezetet. A nemzetközi rákkutató központ bevonásával 2008 óta olyan új kritériumokat állítottak fel, amelyek szerint a megengedett határérték 0,3-0,4 microtesla, miközben nálunk ez 100, vagyis számítása szerint egy holland gyerek élete 333-szor annyit ér, mint egy magyaré. Felrótta az illetékeseknek, hogy kötelességük lett volna egy másik, alternatív nyomvonaltervet is készíteni, és a vezetéket lehetőleg az állami, lakatlan területeken megépíteni. Hanyagul és felületesen jártak el ebben az ügyben – zárta mondandóját.
A hallgatóság tapsát követően a hivatal illetékese válaszolt: szerinte a hatályos hazai jogszabályoknak megfelelően jártak el, nincs megalapozott bizonyíték arra, hogy ezeknek a távvezetékeknek káros élettani hatása lenne, és a módosított nyomvonal azért vezet arra, amerre, mert a tervezők így látták a legoptimálisabbnak. Elmondta azt is, hogy az erdészeti hatóság utasította el az első nyomvonal terveit.
– Ha ebben az országban demokrácia van – mondta Farkas István gazdálkodó –, akkor nem valósul meg ez a beruházás, hiszen nem járultunk hozzá, ha viszont nincs demokrácia, akkor ellenünkre is megcsinálják.
A legtöbben úgy vélik, azért nem mehet az állami erdőkön keresztül a távvezeték, mert nagyjaink ott vadásznak, és ez felülírja a többség érdekeit. A közmeghallgatás végén az ingatlantulajdonosok úgy döntöttek, nemzetközi bírósághoz fordulnak, mert az illetékesek hozzáállásából azt a következtetést vonták le: a beruházás tiltakozásuk ellenére az ismertetett formájában fog megvalósulni.
A 168 Óra kérdésére, hogy mi indokolta a nyomvonal módosítását, és van-e lehetőség esetleg a föld alatti kábelvezetésre, az állami beruházó azt válaszolta, hogy a Mavir Zrt. a külterületen vezetett elvi nyomvonalváltozatokat 2017. május végén nyújtotta be véleményezésre az illetékes hatóságokhoz, köztük az érintett települések önkormányzataihoz. A helyi hatóságok, köztük az önkormányzati jegyzők álláspontja alapján választották ki a későbbiekben részletesen megtervezett nyomvonalat, és úgy alakították ki, hogy elkerülje a belterületeket, minimalizálja a környezeti hatásokat, beleértve a külterületi lakóingatlanok megközelítését is. Mint írták, a föld alatti, kábeles megvalósítás nagyságrendileg nagyobb költséggel és a szabadvezetékhez képest többletkorlátozásokkal jár.
A napokban Kecskeméten járt új kormányzati szerepében Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, és beszélt a távvezetékrendszerről is. Sajátos stílusában kijelentette: muszáj megépíteni, nemcsak a modern ipar, hanem a lakosság kiszolgálása is ezt követeli meg. Aki ez ellen tüntet, felejtse el a fejlődést és egyben hívja fel az emberek figyelmét arra, hogy petróleumlámpát hol lehet kapni, és mindenki térjen vissza a kézi mosáshoz.
