Munkajogász: aki nem oltatja be magát, ki is rúghatják
Nem csak egy év fizetetlen szabadságra küldheti a munkaadó a renitens munkavállalót, hanem kis is rúghatja – derült ki egy interjúból, amit egy munkajogász adott a HVG-nek.
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász a HVG-nek adott interjújában. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.
A szakjogász az interjúban elmondta: az oltásra való kötelezésnél a munkáltatóknak számos dologra figyelemmel kellene lennie. Így az oltást kizárólag az egészség megóvása érdekében és figyelemmel a munkahely és a munkakör sajátosságaira rendelhetik el.
„Ez lényegében azt jelenti, hogy a munkáltató minden egyes munkavállaló esetében köteles vizsgálni, hogy az intézkedéssel megvalósulhat-e az elérni kívánt cél,
valóban szükséges-e a védőoltás felvételére való kötelezés és az elérni kívánt céllal arányos-e az intézkedés" – mondta Goda Mark a HVG-nek.
A szakjogász elmondta, hogy téves az az elképzelés, hogy a kormányrendelet szerint a dolgozót első körben egy év fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, ha nem igazolja, hogy beoltatta magát, annak leteltével pedig ki lehet rúgni. A munkáltatóknak ennél több lehetőségük van; ezt azzal indokolta, hogy a szóban forgó kormányrendelet mint veszélyhelyzeti jogszabály és egyben speciális jogszabály is.
Ez viszont azt jelenti, hogy a speciális jogszabály le is ronthatja, azaz ki is zárhatja az általános szabályok alkalmazhatóságát. Ahogyan ez például a 2021. július 3-án hatályba lépett távmunkarendeletben történt, amikor konkrétan kizártak bizonyos munkajogi és munkavédelmi szabályokat arra az időre, amíg a távmunkarendelet hatályban van. A kormányrendelet nem zárja ki az általános munkajogi szabályok alkalmazhatóságát, ebből az következik, hogy a védőoltás felvételének megtagadását a munkáltató nem kizárólag a kormányrendelet alapján értékelheti és szankcionálhatja, hanem a Munka törvénykönyve alapján is. A Munka törvénykönyve ugyanis szabályozza, hogy kötelezettségszegő magatartás vagy a foglalkoztatás feltételét képező képesség hiánya esetén a munkáltatónak milyen jogi eszközei vannak.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltató az oltást visszautasító dolgozó esetében dönthet úgy is, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a 45 napos, az oltás felvételére rendelkezésre álló határidő után felmondással megszünteti. Feltéve, hogy a munkavállaló továbbra sem hajlandó az oltást beadatni, és orvosi szakvéleményt sem tud bemutatni, amely alapján mentesülhetne az oltási kötelezettsége alól.
Az interjúban elhangzik: a kormányrendelet szövegezése nem konzisztens ebben a kérdésben, azaz ha a munkáltató úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szankciók helyett inkább a Munka Törvénykönyve alapján jár el a munkavállalóval szemben, úgy értelemszerűen vizsgálni kell, hogy az alkalmazni kívánt szankció törvényi feltételei fennállnak-e.
A kérdés az azonnali hatályú felmondás esetében az, hogy a munkaviszony csak akkor szüntethető meg ily módon, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Stipe Majic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
