Monok: az ombudsman azt mond, amit akar?

A kormány az Alkotmányban és az Európai Uniót létrehozó nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően következetesen vallja, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár, aki pedig más méltányolható okból nem képes dolgozni, vagy a fizetése nem fedezi az ő, illetve családja megélhetését, annak az állam szociális támogatást biztosít - olvasható az SZMM kommünikéjében.

A minisztérium és a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy segély helyett munkához kell juttatni a munkanélkülieket, és továbbra sem ért egyet a segélyért munkát elvvel. – Az a komplex problémakör - amelyet Monok és más települések, településszövetségek sajátosan próbálnak kezelni - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői számára is ismeretes, a megoldásról évek óta vita folyik szakmai berkekben – idézi fel a közlemény.

– Beszéltem alkotmányjogászokkal, ők sem találták meg, hol van leírva, hogy az önkormányzat nem kérhet a segélyek kiosztásáért munkát. Amit nem tiltanak, azt szabad. Az önkormányzat bármilyen rendeletet hozhat, hidd el! Aztán majd megmondják, mit gondolnak, de addigra mi rendben leszünk - mondta az érintett önkormányzat vezetője a Zoom.hu-nak az üggyel kapcsolatban.

A kisebbségi ombudsman szerint is törvényellenes

Törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki önkormányzat azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik - közölte Kállai Ernő kisebbségi ombudsman.

A biztos 30 oldalas jelentése megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. – Fontos, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek - közölte az ombudsman, majd hozzátette: de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, s kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére. A szociális és munkaügyi miniszterhez azzal fordult, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.

A diszkrimináció veszélye miatt az ombudsman az igazságügyi miniszterhez is kérést intézett. Eszerint a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek.

Nem lehet törvénytelen eszközökkel megoldani

Daróczi Dávid kormányszóvivő a kisebbségi ombudsman jelentésével kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva közölte, Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a "legális munka világában". – Ez egy valós társadalmi probléma, de ezt nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani - hangoztatta.

A kormányszóvivő közölte, a kabinet azon dolgozik, és az egyeztetések is arról szólnak, melyek azok az eszközök, amelyekkel arra lehet ösztönözni ezeket az embereket, hogy a legális munka világában helyezkedjenek el, és ne szociális segélyből tartsák el magukat.