MOHU: Van, amit még mindig úgy dobunk ki, mintha 1995 lenne

A MOHU szerint bizonyos hulladéktípusokat továbbra is alig gyűjtenek szelektíven a magyarok, pedig a rendszer már adott lenne hozzá.

2025. március 26., 09:55

Szerző:

A MOHU friss közlése szerint több olyan hulladéktípus is van, amelyeket a lakosság továbbra is alig gyűjt szelektíven, pedig az új rendszer már lehetővé tenné – számol be róla az Infostart.

A MOHU szerint ezek az anyagok mindig kimaradnak a szelektív gyűjtésből

A magyar lakosság környezettudatossága az elmúlt években látványosan fejlődött, azonban még mindig vannak komoly vakfoltok a szelektív hulladékgyűjtés terén – derült ki a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) legfrissebb jelentéséből. A 2023 nyarán életbe lépett új hulladékgazdálkodási rendszer országos szinten működik, és jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel párosult, azonban az eredmények még elmaradnak a várttól bizonyos anyagfajták esetében.

A MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) legújabb adatai szerint a műanyag hulladékot a megkérdezettek 63%-a, a papírt 60%-a, a fémet és az üveget pedig egyaránt 50%-a gyűjti külön. Ez jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, és azt mutatja, hogy a lakosság egyre tudatosabban kezeli a hulladékot.​

Ugyanakkor bizonyos hulladéktípusok esetében még mindig alacsony a szelektív gyűjtés aránya. A textilhulladékok például csak 30%-ban kerülnek különválogatásra. Ennek egyik oka lehet a megfelelő gyűjtőpontok hiánya vagy a lakosság tájékozatlansága ezen hulladéktípusok szelektív gyűjtésének fontosságáról.​

A MOHU adatai szerint az olajszármazékok gyűjtése is különösen gyenge arányokat mutat, de az elektronikai eszközök szelektív kezelése is elmarad az ideálistól. Sok esetben a probléma gyökere a lakossági tájékozatlanság: az emberek nem tudják, hogy az adott anyagok leadására hol van lehetőség, vagy egyáltalán nem is tudják, hogy ezeket külön kellene kezelni.

A MOHU szóvivője, Ozoli Gábor az InfoRádióban kiemelte, hogy a cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre a hulladékgazdálkodás terén. Tavaly július óta például az italcsomagolások visszaváltása meghaladta az 1,4 milliárd darabot, ami kiemelkedő eredmény. Emellett az 5000 főnél nagyobb településeken megduplázták a szelektív hulladék begyűjtésének gyakoriságát, és a textilgyűjtő konténerek számát 1500-ról 3000-re növelték. A cél, hogy 2027-ig ezt a számot 6000-re emeljék, ezzel is elősegítve a textilhulladékok hatékonyabb gyűjtését és újrahasznosítását.​

Magyarországon a hulladék újrahasznosítási aránya a MOHU koncessziója előtt körülbelül 30% volt, ami mára valamelyest emelkedett. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2035-re ezt az arányt 65%-ra kell növelni. Emellett a hulladéklerakás arányát – amikor a hulladékot egyszerűen eltemetik – a jelenlegi 50%-ról 10%-ra kell csökkenteni.

A MOHU hangsúlyozza, hogy a hulladékgazdálkodás fejlesztése és a szelektív gyűjtés arányának növelése közös társadalmi felelősség. A lakosság tudatosságának növelése, a megfelelő infrastruktúra kiépítése és a folyamatos tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország elérje a kitűzött környezetvédelmi célokat, és csökkentse ökológiai lábnyomát.

A MOHU azt is hangsúlyozza, hogy az új rendszer nemcsak az egyének felelősségét emeli ki, hanem a gyártókét is: kötelező lett számukra a visszagyűjtés és az újrahasznosítás ösztönzése. Ez különösen fontos például a festékmaradványok, akkumulátorok és egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó termékek esetében.

A jövő tehát nemcsak az új technológiákon, hanem a lakosság aktív részvételén is múlik. A MOHU abban bízik, hogy a következő években érezhető javulás következik be, és a szelektív gyűjtés nem csupán a legkézenfekvőbb anyagokra fog korlátozódni, hanem valóban átfogóvá válik – így valódi előrelépés történhet a fenntarthatóság felé vezető úton.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

​A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja melletti parkoló korszerűsítése során második világháborús bombák kerültek elő, amelyeket a tűzszerészek biztonságosan elszállítottak.