„Mitől félsz? Szűz maradsz!” – 13 éves kislány az internetes pedofilok célkeresztjében

„Leszek az apukád! Verem rád húsz perce! Nem fog fájni, csak csináld, amit mondok!” – ezek a mondatok Facebook-üzenetben érkeztek egy 13 éves kislánynak, Evelinnek. Az álprofilt szerzőnk, Pósa Lilla hozta létre, hogy megfigyelje, mekkora veszélynek vannak kitéve a kiskorúak a közösségi médiában. A legfrissebb 168 Óra hetilapot ajánljuk.

2021. május 6., 13:46

Szerző:

Csak pár nap kellett, hogy Evelin profilját megtalálják a pedofilok. Annak érdekében, hogy szűz maradjon, de mégis legyen szexuális élménye, egy 56 éves családapa is ajánlkozott, egy 35 éves férfinak pedig az is elegendő volt az önkielégítéshez, hogy a profil egyszerűen csak válaszolt az üzeneteire. Megrázó tapasztalatairól kollégánk, Pósa Lilla a 168 Óra hetilap aktuális számába írt beszámolót, most pedig a rendhagyó kísérlet hátteréről kérdeztük. Mielőtt azonban a válaszokra térünk, szó szerint idézünk néhány mondatot az egyik pedofillal folytatott üzenetváltásból:

„– És ha a képeimet nézed, könnyebb?
– Igen! (...) Nagyon merev vagyok!
– Sok lánnyal csináltad ezt? Vagy kivételes vagyok?
– Kivételes vagy, mert kislány vagy.” 

FIZESSEN ELŐ A NYOMTATOTT 168 ÓRA HETILAPRA ITT!

– Megrendítő olvasni a cikkedben idézett üzeneteket. Hogyan jött az ötlet, hogy elvégezd ezt az egy hónapos kísérletet?

– A pandémia időszaka alatt azok a fiatalok is bezárva és magányosan érezhették magukat, akiknek egyébként sok barátjuk és virágzó szociális kapcsolataik vannak. Kicsik és nagyok is a digitális térbe szorultak. Kutatások szerint megnőtt a családon belüli erőszak száma és a külföldi híradások szerint az internetes zaklatások is egyre sűrűbbé váltak. A Csapda a neten című dokumentumfilm is megmutatta, hogy az online térben mennyi visszaélés történik, annak apropóján gondoltam körülnézni a magyar netes valóságban.

– Még létezik „Evelin”, vagy szigorúan egy hónap után törölted a profilt?

– A kísérlet után még hetekig életben tartottam Evelin profilját, mert kíváncsi voltam mi történik, ha hosszú ideig nem válaszolok és egyszer csak visszatérek. Kijelentkeztem a profilból, de nem törtöltem. Mikor visszatértem, azt láttam, hogy több hétig hívták és üzentek Evelinnek azok, akikkel többet beszéltem, noha nem volt már aktív. Most, amikor néhány napja a cikk megírása miatt újra visszamentem, a régiek közül nem írt senki, de akadtak új jelentkezők. A lap megjelenésének napján felfüggesztettem Evelin fiókját.

– Ha megismételnéd a kísérletet egy másik 13 éves lánynak tűnő profillal, ezek után mire számítanál?

– Ha megismételném a kísérletet biztosan egy kisfiú bőrébe bújnék. Ugyanis nem csak lányok, de fiúk is áldozatul eshetnek a zaklatónak. A társadalmi konvenciók miatt, – hogy nekik erősebbnek kell lenni, és nekik „nem szabad panaszkodni” – lehet, hogy az ő esetükben erre nehezebben derül fény. Később szólnak vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem mernének szólni és más okok miatt bukik ki a probléma.

– Mi volt számodra a kísérlet legnagyobb tanulsága?

– A kísérlet tanulsága az volt, hogy a gyerekek egyáltalán nincsenek biztonságban a világhálón. Mivel egy olyan korban születtek, ahol az internet és a digitális eszközök már az élet természetes részei, sokszor „játékként” nem valóságként tekintenek az online térre, ahol ha kiírja a gép, hogy „game over” csak nyomunk egy entert és van egy újabb élet. Azonban, ha valaki szexuális zaklatás áldozata lesz, hiába nem tűnt elsőre veszélyesnek és valóságosnak „hisz csak a neten történt, nincs itt a szobában” olyan mély és visszafordíthatatlan károkat okozhat neki, ahol már nincs „új élet” nincs „restart” gomb.

– Benned mint fiatal nőben milyen érzéseket keltettek a zaklatók?

– Megerőltető élmény volt. Akadt olyan nap, amikor a saját szabályzatomban megengedett három órát egyszerűen nem tudtam kihasználni, mert félő volt, hogy kilépek a szerepemből. Ahogy azt a cikkben is leírtam, az első néhány nap történései nem voltak meghökkentőek, sőt, kezdtem megnyugodni, hogy nem „támadnak le”, mint a „Csapda a neten” című dokumentumfilmben. Azon a reggelen, azonban, amikor megláttam, hogy elözönlötték Evelin profilját, úgy éreztem magam, mintha egy hangyabolyba léptem volna és rajtam, illetve Evelinen másztak a rovarok. Védtelennek éreztem magam, egy kislánynak, aki nem szólhat, nem sodorhatja, rugdoshatja le magáról a kéretlen mocskos kezeket. Ha megszegtem volna a szabályaimat, mi szerint visszahúzódó 13 éves lány vagyok, nem láttam volna meg azt a szomorú valóságot, amivel egy gyerek találkozhat.

– Ha egy szülő olvassa a cikkedet, valószínűleg az az első gondolata, hogy letiltja a gyerekét a Facebook-ról.

– Rendkívül nehéz a szülők dolga, hiszen nem lehet és nem is szabad a gyerekeket elzárni a digitális világtól. A pandémia alatt pedig főleg lehetetlen volt, amikor az iskolai tananyagot is onnan tudják letölteni. Inkább a folyamatos ellenőrzés, tanítás, együtt gondolkodás és kölcsönös kommunikáció lehet a kulcs. Ha letiltják őket a szülők akkor előjöhet a „tiltott gyümölcs” hatás, még kíváncsibbak lehetnek és előfordulhat, hogy ki is játsszák a felnőtteket. Azzal pedig csak még nagyobb veszélybe sodorják magukat, hiszen szinte biztos, hogy később fognak szólni, hogy szexuális zaklatás áldozati lettek, de az is megeshet, hogy egyáltalán nem szólnak, később bukik ki. Máshogy, máshol. Így szerintem az arany középút megtalálása kell, hogy a szülők fő célja legyen ebben a kérdésben. Ha a gyerek más platformokra szeretne regisztrálni, akkor lehet, hogy a szülőnek is érdemes, hogy megnézze, milyen közösségek, trendek alakulnak ott. Ha például a szülő lát egy vicces videót vagy épp megbotránkoztatót és megemlíti a gyereknek, máris könnyebb lesz a témáról beszélgetni, kiismerheti a szülő a saját gyereke érdeklődési körét anélkül, hogy faggatózna. Fontos, hogy a szülők ne gondolják azt, hogy „áh, az én lányom (fiam) ehhez még kicsi”, sajnos nem így van. Ugyanígy rendkívül fontos lenne, hogy az iskolában is szakértők bevonásával figyelmeztessék a gyerekeket a digitális világ „sikátoraira”. A gyerekeknek el kell magyarázni, hogy a felnőtteknek nincs korlátlan hatalmuk felettük. Tehát, ha neki valami nem esik jól egy másik ember közeledésében, akkor joga van visszautasítani. Ha pedig a szülők úgy érzik, hogy néhány kérdés túlnőtt rajtuk, vagy szeretnék, hogy egy szakértő magyarázzon el a gyerekeknek valamit, akkor keressenek fel olyan platformokat és szervezeteket, ahol szakemberek segítenek eligazodni a témában.

– Szeretnél a jövőben tovább foglalkozni ezzel a témával?

– Rendkívül fontos téma, aminek valószínű sosem lehet pontot tenni a végére, így szerintem a médiának sem szabad.

A cikk kapcsán hivatalos úton megkerestük a Facebookot, hogy mit tudnak tenni a fiatalok védelmében. A válasz azonban csak a nyomtatott 168 Óra lapzártája után érkezett, ezért itt közöljük a közösségi oldal reakcióját:

„A Facebookon és az Instagramon minden felhasználójától megköveteljük, hogy 13 évesnél idősebb legyen, és többféle módon is akadályozzuk, hogy 13 évesnél fiatalabbak hozzanak létre fiókot az oldalakon. Számos módszerünk van a kiskorúak fiókjainak felkutatására és ezek megszüntetésére. Munkatársaink csoportjai új módszereken dolgoznak annak érdekében, hogy a fiatalok online biztonsága iránti szélesebb körű elkötelezettségünk részeként a Facebook és Instagram platformokon megóvhassuk a fiatalokat” – mondta a Facebook szóvivője.
 
Hozzátették, hogy a Facebookra és az Instagramra történő regisztrációkor megkövetelik, hogy az emberek a regisztrációkor megadják születési dátumukat, és eltávolítják azok fiókját, akikről megállapítják, hogy 13 év alattiak. „Az emberek nem mindig osztják meg valódi születésnapjukat, ezért módot biztosítunk arra, hogy más felhasználók jelentsék azokat a fiókokat, amelyek szerintük 13 évesnél fiatalabbakhoz tartozhatnak. Számos más módszerünk is van a kiskorú fiókok felkutatására és eltávolítására, például a több mint 15 ezer tartalomellenőrből álló csapatunk az általuk vizsgált fiókoknál kérheti az életkor felülvizsgálatát, ha arra utaló jelük van, hogy a fiókot 13 év alatti személy használja” – tették hozzá. Kiemelték, hogy mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak, hogy „megállapítsuk, kik a közösségünk legfiatalabb tagjai (konkrétan a 13-18 évesek) - és hogy a fejlesztésben lévő új, életkornak megfelelő funkciókat alkalmazzuk rájuk.”
 
Mint írták, a gyerekek biztonsága érdekében fontos számukra, hogy a kicsik biztonságban legyenek a Facebookon. „Minden olyan tartalmat és cselekedetet visszataszítónak találunk, amelyekkel gyerekeket akarnak kizsákmányolni, és ezek nem megengedettek egyik szolgáltatásunkon sem. A világ bármely pontjáról jelentjük az oldalainkon megjelenő, egyértelműen kizsákmányolásnak minősülő eseteket az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti központjának (NCMEC). Az amerikai NCMEC együttműködik az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzetközi Központjával (ICMEC) és a világ minden táján működő bűnüldöző hatóságokkal.” Hozzátették, hogy a közösségi oldal vezető szerepet játszik a gyermekek kizsákmányolása elleni küzdelemben. „A PhotoDNA-t és más kifinomult technológiákat alkalmazzuk, hogy felismerjük, eltávolítsuk és megakadályozzuk a gyermekeket kizsákmányoló képek és videók megosztását. Emellett a technológia és a viselkedésjelzések kombinációját használjuk a grooming, vagyis a kiskorúak és felnőttek közötti potenciálisan nem helyénvaló interakciók felismerésére és megelőzésére.”