Mit is akar Fodor Gábor?

– Ha tudjuk, hogy így jöttök, mi sem kötünk nyakkendőt – somolyog Fodor Gábor a Fidesz–SZDSZ parlamenti találkozón. A teremben rajta kívül csak Gusztos Péteren van kravátli. Sem Orbán Viktoron, sem Navracsics Tiboron, sem Varga Mihályon. A liberális Gulyás József is nyitott ingnyakkal jön az egyezkedésre.
Vele sem beszéltek?
– Nekem csak annyit mondtak, ne vegyem fel a narancssárgát. Tudod, azt, amit meg szoktál dicsérni a Házban – fordul Gusztos mosolyogva Navracsicshoz.
– Meleg van – nyugtázzák.
Több mint tíz éve nem találkozott hivatalosan a két párt elitje. Gyanakvás, szitok, gyűlölet jellemezte akkoriban a viszonyt.
Most történelmi esély a tárgyalás. Kikerülhetünk a másik által állított politikai gettóból – gondolja mindkét fél.
Persze egyikük sem vár komoly eredményt.
Az egyeztetés előtt Orbán dunaszerdahelyi programjáról hajtott a képviselői irodaházhoz. Most nem ő ült a volánnál, pedig szereti vezetni a pártvezéri mikrobuszt. Hiába óvják a sofőrködéstől. Makacs.
Navracsics irodájában véglegesítették az SZDSZ-nek szánt tízpontos memorandumot. Ismertek jól a szlogenek: a kisebbségi kormányzás országgyűlési és választói felhatalmazás nélkül zajlik, a liberálisok fontos tettet vittek véghez, amikor kiléptek „a hazugság politikáját folytató kormánykoalícióból”, de nem állhatnak meg félúton.
– Molnár Péter szavaival: csak éjfélig maradok – poénkodik már a tárgyaláson Orbán.
Molnár egyike volt azoknak a fideszeseknek, akik anno Fodorral együtt távoztak a pártból. Róla terjedt el, hogy egy hosszúra tervezett egyeztetés elején kikötötte: ha esik, ha fúj, egy idő után lelép.
A most Amerikában állomásozó exfideszes Fodorral üzent Orbánnak: „A titoktörvényt rendbe kell hozni, gyerekek.” Orbán nem érti. Elmagyarázzák neki.
Illik a közjáték a puhatolózó, kedélyeskedő kvaterkázáshoz.
– Rá kell bírni az SZDSZ-t, támogassa az előrehozott választások ötletét – ez a Fidesz stratégiája.
Ezért az orbáni invitálás, a memorandum hízelgése, a szöveg a „történelmi liberális tettről”. Öngyilkosságba kergetnék a voksolással őket?
Egy gyors választás után hiánycikk lenne a parlamentben a liberális képviselő. A Fidesz-vezérkar szerint ez a ciklus végén is előfordulhat. 2010-ben a szocik kisebbségi kormányzásuk minden eredményét a maguk javára írják.
A Szadesz meg simán kihull a rostán.
– El kell kerülni a csapdát: nem szabad engedni a Fidesz nyomásának – gyürkőznek küzdelemre a liberálisok. – Nem szabad igent mondani az előrehozott választásra, de nyitva kell hagyni az ajtót.
– Koalícióra léptek az MSZP-vel? – áll elő a farbával a Fidesz-delegáció.
Nem nyugtatja meg őket a válasz. Szerintük elmosódott, ködös és idézhetetlen. Pedig az SZDSZ addig az egyértelmű nemet szajkózta. A fideszesek tanácstalanok.
A liberálisok szerint ők egyértelműen beszélnek: a kormánytól cselekvési programot várnak. Ha az nem tetszik, jöhet a szakértői kormány. Ha az sem jön be: előrehozott választás.
Orbán figyelmezteti Fodort: míg ő a nyitott ajtó előtt bíbelődik, a liberális fiúk kiszaladhatnak a háta mögött. Igaza lehet. Szélcsendben foglalta el a legénység a Bountyt.
A fideszesek úgy érzik, az újdonsült liberális elnök nem csak velük beszél, haza is üzen. Egyensúlyoz a két tábor között. Ezt jelzi a delegáció összeállítása: Gulyás korábban is fodorista volt, Gusztos pedig Kókát támogatta a tisztújításon, de ma már ő is „gáborista”.
Fodor a kétharmados fideszes győzelem rémképével jön elő: lesz-e orbáni alkotmányozás, állampolgárság külhoni magyarnak?
– Nektek is van számológépetek: tudjátok, hogy nem lehet kétharmaddal győzni – vág vissza Orbán.
Szerinte a szocik érdekében fogant prezidenciális országlásának rémhíre. A külhoni magyarság állampolgársághoz juttatását pedig csak román, szerb mintára tudja elképzelni.
Távozóban Orbán és Fodor az Eb-ről, a fociról beszélget. Folytatják a tárgyalás kávéházi stílusát, ahol a mosoly, az adoma, akár az erős fekete, kötelező kellék.
Később a Fidesz elnöke és frakcióvezetője a Fehér Házban értékel:
– Tulajdonképpen mit is akar Fodor?

– Nem érted? Vissza kell lépned – győzködi Kóka Jánost a két Gábor – Horn és Demszky – az ügyvivői testület ülésén.
Kóka hajthatatlan. Mellette szóló ügyvivői érv: alig maradt le Fodortól a versenyben. Jobb, ha ketten irányítják a pártot. Ellenérv: kétfejű lesz a párt.
– Kicsik vagyunk, kevés a médiafelület két embernek – magyarázza több ügyvivő.
Amikor Kóka két szavazattal vesztett az elnökválasztáson, ő maradt az úr a frakcióban, az ügyvivői testületben pedig patthelyzet alakult ki. Azóta fordult a kocka: Fodornak relatív többsége van mindkét testületben. Gusztos, Horn, Eörsi, Demszky már a Fodor-csapatban küzd tovább. A főváros vezére egy tévéműsorban távozásra szólította fel Kókát. Ha nem megy szépszerével...
De Fodor nem akart erőt mutatni. Megegyezett Kókával: nem szavaztatnak arról, ki legyen a főnök a képviselőcsoportban. Szoros lenne az eredmény, jobb a békesség. Majd négyszemközt megállapodnak.
A frakcióülésen Kóka megkérdezi: akar-e valaki bizalmatlansági indítványt benyújtani ellene. Persze nem akar senki. Az exelnök a médiamikrofonoknak így – szokás szerint – nagyot mondhat:
– Levettük a személyi kérdést a napirendről. Vége a hatalmi és pozícióharcoknak.
A jelzők legalább igazak.
– Átvágott minket a palánkon – dühöngenek Fodor katonái.
Kóka ügyesen beszél. De jön a freudi elszólás. A jánosista őselnök árnyéka:
– A párt vezetőjét Kuncze Gábornak... bocsánat, Fodor Gábornak hívják.

– Isten hozott benneteket! Panaszra nincs okunk – utal a tikkasztó hőségre a parlament Nándorfehérvár Termében Gyurcsány miniszterelnök.
A kormányfő a pártszerű piros nyakkendőt kötötte fel. Fodor a liberális kék csíkost.
Felvonul szinte az egész szoci vezérkar: Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Juhász Ferenc, Szekeres Imre.
A liberálisok kisebb delegációval készültek, de a szoci armadára nekik is reagálniuk kellett. Elhozták Gusztost, Demszkyt, Béki Gabriellát, no meg Kókát. Az exelnököt nap közben bírták rá, hogy tartson velük. Reggel még nem akart menni: nincs felhatalmazása a frakciótól. A kibúvót nevetségesnek tartották az új elnök hívei.
Fodor és Gyurcsány kézfogását vakuvillogások kísérik. Kóka arcán kényszeredett a mosoly.
– A költségvetés elfogadásához kell az SZDSZ. Nem szabad megszakadniuk a tárgyalásoknak. Úgy kell egyeztetni, hogy legyen folytatás – ez a szoci stratégia.
– Nyitottnak kell lenni. Nem szabad engedni, hogy a szocik ránk erőszakoljanak egy újabb műkoalíciót – így a liberálisok.
Megbeszélték: tárgyalni fognak, ameddig lehet. Amíg egy szegfűs és egy narancsos kérője is van a menyasszonynak, addig válogathat.
Fodor cselekvési programot akar.
A szocialisták értetlenkednek:
– Mit takar ez a fogalom?
Szerintük a liberálisok nem tudnak hozzá szócikket gyártani. Az MSZP jelzi: nem akar új kormányprogramot gründolni. Menekülnek az új parlamenti programszavazástól.
– Jogfolytonosak vagyunk 2006 óta – érvelnek.
Gyurcsány mégis öt fejezetcímmel áll elő. Több mint a semmi, kevesebb mint a kormányprogram?
– Gondolkodjunk közösen ezekről.
Alkotmányosság, fejlesztés- és adópolitika, képzés, munkára ösztönző szociálpolitika – ez a liberálisoknak válogatott menü.
Fodor jelzi: az első fejezetben a tiszta közéletről szeretne olvasni. Merthogy ahhoz van gusztusa. A fejlesztési részben Budapesté legyen a főszerep. És jönnek a liberális megrendelések: a környezettudatosságról is szóljon néhány bekezdés. Meg az egészségpolitikáról is.
Gyurcsány nem szeretné, ha Veres János és Kóka János közösen esne neki az adópolitika reformálásának.
A pénzügyminiszter és a volt gazdasági tárcavezető csak messziről méregeti egymást. Gyurcsány az javasolja: inkább ő és Fodor, valamint szakértőik ötleteljenek.
De az új SZDSZ-főnök nem akar közös munkacsoportokat. Szerinte az már fél koalíció.
– Csak zsűrizni akartok – kapják erre a szoci vádat.
Kóka közbeszól. Ő adókérdésekben egyeztetne. Fodor finoman leinti: nincs munkacsoportosdi, János.
A szocialisták felkapják a fejüket. Látják: nem fejeződött be a hatalmi harc a liberális családban.
– Jánosunk kicsit előreszaladt – értékelnek a Fodor-pártiak. – Tanulság a későbbi tárgyaláshoz.
Demszky a fővárosi koalíciós szerződés továbbélése mellett érvel, és előrukkol az Orbán-fóbiával:
– A Fidesszel soha!
A szociknak eszükbe jut a hajdani Demszky kontra Fodor elnökválasztási kampány. Akkor a főváros első embere kampányolt a pártoktól való egyenlő távolságtartás szlogenjével, riválisa az ellenkezőjével.
Fordult a kocka.
A két pártelnök együtt lép a sajtó elé. A szocik az SZDSZ taktikáján tanakodnak. Ahogy a Fidesznél, náluk is megválaszolatlan a kérdés:
– Tulajdonképpen mit is akar Fodor?