Dobrev Klára Márki-Zaynak: Ha még egyszer zsarolásról beszélsz, holnap reggel a rendőrségen kezdhetsz

Október 13-án tartották az előválasztás második fordulójának miniszterelnök-jelölti vitáját az RTL Klubon, amelynek moderálásáért ismét Rábai Balázs híradós műsorvezető felelt. A versenyben maradt jelöltek, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter fejenként harminckét percet kaptak a felszólalásra, amelyet mindketten saját belátásuk szerint oszthattak be, az előző vitához hasonlóan azonban most sem használhatták fel egyben a kijelölt időkeretüket. A vitán az eddigiekkel ellentétben most civil szervezetek képviselői is feltehettek egy-egy kérdést a résztvevőknek.

Fenyegetőzés, szidalmazás, alkalmatlanság

A diskurzusban kétségtelenül érzékelni lehetett a kiélezett hangulatot, amely az előválasztás hajrájának feszültségeit is felszínre hozta. A vitát a jelöltek az elmúlt egy hét eseményeinek elemzésével kezdték. Márki-Zay Péter megint előhozakodott a Gyurcsány Ferenc fenyegetőzéséről szóló kijelentéseivel, Karácsony Gergely mellett példaként Popovics Juditot, Tata ellenzéki polgármesterjelöltjét említve, akit szerinte ugyancsak zsarolt a DK pártelnöke. Dobrev Klára felháborodva közölte, hogy ellenfele nem mond igazat, egyben megragadta az alkalmat, hogy reagáljon az általa ámokfutásnak nevezett elmúlt egy hétre. „Péter, nem tartalak téged alkalmasnak a miniszterelnöki pozícióra” – jelentette ki, hozzátéve, hogy számára elfogadhatatlan a Márki-Zay Péter által tanúsított mindennapos vádaskodás. Szerinte a hódmezővásárhelyi polgármester nem bírja a politikai nyomást, amely most még csak huszadrésze annak, ami miniszterelnökként nehezedik az emberre.

Márki-Zay Péter erre reagálva megemlítette azt a DK-val közös nyilatkozatot, amelyet végül nem tudtak kiadni, mert Dobrev Klára ragaszkodott hozzá, hogy szerepeljen benne, mindkettőjüknek ugyanannyi esélyük van Orbán Viktor legyőzésére. Ez viszont Márki-Zay szerint nem helytálló. Dobrev Klára úgy véli, az említett mondat kihúzása csupán felhatalmazás a sárdobálásra, és nem örül, hogy személyeskedéssé vált a kampány. Márki-Zay Péter biztosította arról, ő sem örül ennek, és ezért arra kérte ellenfelét, hogy Arató Gergely és más DK-s politikusok vagy szavazók ne szidalmazzák az ő személyét a DK nyilvános eseményein. „Most kampányüzemmódban vagyunk, és ebbe a kampányba most már a Fidesz is becsatlakozott Dobrev Klára oldalán” – élcelődött.

Dobrev Klára ezt szintén kikérte magának, úgy látja, Márki-Zay üzenete az elmúlt időszakban egyértelműen az, hogy „Stop Dobrev”. Egyenesen Donald Trump politikáját vélte felfedezni ellenfele rágalmai mögött, amelyet nem tart jó útnak. Márki-Zay Péter véleménye szerint ilyesmit sosem mondott, de közölte, Gyurcsány Ferenc fenyegető sms-einek nyilvánosságra kerülésével majd mindenki eldönti, valóban valótlanságokat szajkóz-e. „Ha még egyszer zsarolásról beszélsz, holnap reggel a rendőrségen kezdhetsz” – zárta rövidre a hirtelen kialakult szócsatát Dobrev Klára.

A közvélemény-kutatások eltérő eredményei

Az elmúlt pár napban mindegyik miniszterelnök-jelölt olyan közvélemény-kutatásokat lobogtatott, amelyek éppen a saját esélyeikről közöltek biztató adatokat, és ebből több parázs vita is keletkezett. Márki-Zay Péter az Idea Intézet megbízhatatlanságát azzal indokolta, hogy az említett szervezet az első forduló előtt Kálmán Olga elsöprő győzelmét jósolta, aki utána bizony csúfos vereséget szenvedett a körzetében Tordai Bencével szemben. A Medián kutatását említette meg hiteles példaként, amely alapján Dobrev Klára mostani győzelme Orbán Viktornak kedvezne 2022-ben. A Závecz Research kutatása ezzel szemben mást mond, ők úgy tapasztalták, Dobrev Klárának nagyobb esélye van legyőzni Orbán Viktort.

A DK jelöltje leszögezte, az vezeti győzelemre az ellenzéki csapatot, aki az egója helyett az ellenzéki összefogásra összpontosít. Márki-Zay Péter egyetértett abban, hogy mindenképpen együtt kell dolgozniuk, de ennek érdekében arra kérte ellenfelét, ne alkalmazzon a személye ellen felszólalókat a DK színpadán. Dobrev Klára nem értette, mit vett magára Márki-Zay Péter Arató Gergely kőbányai beszédéből, de közölte, aláírja a közös békenyilatkozatot, amennyiben beleveszik, hogy a kampány során nem mocskolódnak tovább. A két miniszterelnök-jelölt erre jelentőségteljesen kezet rázott. Arról is biztosították a választókat, hogy elismerik majd egymás győzelmét.

Szakmai kormány vagy árnyékkormány?

Dobrev Klára kijelentette, Gyurcsány Ferenc az új kormányban semmilyen közjogi szerepet nem vállalna, de a legerősebb ellenzéki párt elnökeként nyilvánvalóan beleszólna az ügyekbe. Márki-Zay Péter belátta, elkerülhetetlenül neki is együtt kell majd működnie Gyurcsány Ferenccel.

Szerinte azonban a miniszterelnöki pozíció abszolút megvalósítható pártháttér nélkül, sőt egy pártfüggetlen civil hatékonyabban tud konszenzust teremteni a pártok között. Dobrev Klára szerint viszont olyan egyéniségre van szükség, aki össze tudja fogni ezeket a pártokat. Kiemelte, jobb az élet azokban az országokban, ahol nagykoalíciós kormányok működnek, ráadásul tapasztalatai alapján a nők ezeket jobban vezetik.

A szakértői kormányzással kapcsolatban Márki-Zay Péter megjegyezte, először győzelemre van szükség, ehhez pedig a pártszövetségen túl a civileket és a bizonytalanokat is össze kell fogni. Megemlítette, hogy az új szakértői kormányban biztosan számítana Komáromi Zoltánra egészségügyi, Széll Bernadettre és Jávor Benedekre pedig környezetvédelmi kérdésekben. Erre Dobrev Klára azt felelte, korainak tartja még a pozíciók osztogatását, ráadásul a Fidesszel szemben nem szakmai, hanem politikai vitákban kell majd helytállniuk. Mint mondta: „Szakértelemre és határozott politikusokra is szükség lesz.” Ő inkább egy színvonalas árnyékkormányt hozna létre év végéig, hogy áprilisban a kormányváltás után azonnal be tudják nyújtani a vaskos törvényalkotási csomagot.

Az alkotmányozás kérdése

Dobrev Klára kinyilvánította, a jelenlegi Alaptörvény nem alkotmányos, és a Fidesz hatalomgyakorlását szolgáló törvényeket feles többséggel is meg lehet majd változtatni, amihez a választási kampányban egyértelmű felhatalmazást kell kérni a választóktól. Megjegyezte, ezen kívül az európai közösséggel is meg kell értetni ezt, hogy hogyan lehet egy illiberális államot lebontani, és létrehozni a demokráciát. Szerinte az alkotmányt úgy kell megfogalmazni, hogy az legyen a közös nevező, amelyben mindenki egyetért. Ehhez szükségesnek látja a Fidesz által bebetonozott emberek eltávolítását, amelyhez az ellenzék bátorságára és merészségére lesz szükség.

Márki-Zay Péter ezzel egyetértett. Megjegyezte, nem felülírni szeretné az Alaptörvényt, hanem egy olyan jogállami lépést találni, amely egy népszavazással szentesített alkotmányt eredményez. Már idén elkezdené az új alkotmány megalkotását, amelyben a bűnözőktől megszabadított Fideszre is számítana. „Ha az ő kívánságaikat is beleépítjük, csak az garantálja, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként felülírni” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz rájött, ő egy olyan jelölt, akire akár a kormánypárti választópolgárok is szavaznának, ezért most még nagyobb fokozatra kapcsolták a lopást és a korrupciót. „Meg kell nézni, hogy Rogán sajtója ki ellen indított kampányt, és kit dicsér. Innen látszik, kitől félnek igazán” – szúrt oda Dobrev Klárának az ellene indított lejárató kampányra utalva.

Hogyan vennék rá az ombudsmant feladata elvégzésére?

Az első civil kérdés arra vonatkozott, miként érnék el, hogy az emberek jogaiért felelős biztos valóban foglalkozzon is a sértettek ügyeivel. Dobrev Klára azt felelte, az új jogrendnek a mindenkori kormányt kell korlátoznia, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, és mindezek mellett a civil kontroll az egyik legfontosabb dolog. Úgy látja, a finanszírozás és a függetlenség is biztosítani fogja, hogy Magyarország egy élhető demokrácia legyen. Márki-Zay Péter szerint nem az a kérdés, milyen lehetőségei vannak az ombudsmannak, hanem hogy mer-e élni azokkal. Leszögezte, semmilyen párt ne tömje tele a sajátjaival az alkotmánybíróságot, mert „aki bármit megtehet, az bármit meg is tesz”.

Elszámoltatás

Dobrev Klára mindenkit elszámoltatna és börtönbe küldene, aki lopott a múltban, az ellopott vagyont pedig visszavenné. Arra kért mindenkit, hogy kérjék rajta számon négy év múlva az elmúlt tíz év következményeit.  Márki-Zay Péter szerint az elszámoltatást csak egy olyan ember tudja véghez vinni, akinek el is lehet hinni, ezért Karácsony Gergellyel a közös munkájuk során megállapodtak, hogy ezt a feladatot Hadházy Ákos kapja meg. Kijelentette, az elszámoltatás nem áll meg 2010-nél, majd Oszkó Péterre utalva megjegyezte, „a Fidesszel való mutyi sem maradhat elszámoltatás nélkül”.

Dobrev Klára ismét a folyamatos vádaskodáson botránkozott meg. „A magyar történelemben sosem történt olyan, mint az elmúlt tíz évben” – mondta. Az új szabályokkal garantálná, hogy ilyen szintű korrupcióra többé soha senkinek ne legyen lehetősége. Abban mindketten egyetértettek, hogy a vádalku intézménye, az európai ügyészséghez való csatlakozás és az ügynökakták hozzásegíthetik az új kormányt az elszámoltatás sikerességéhez.

SZJA, minimálbér, benzinár és euró

Az egykulcsos SZJA-t egyik miniszterelnök-jelölt sem tartaná meg, bevezetnék a kétkulcsos adórendszert, azonban Dobrev Klárával ellentétben Márki-Zay Péter nem emelne adót, csupán az alsó kulcsot csökkentené. Ezt azzal indokolta, hogy ellenkező esetben a Fidesz az egész kampányát az ellenzék adóemelésére építené.

A minimálbér emelésénél Dobrev Klára nem tartja elegendőnek a Fidesz által megígért 200 ezer forintos határt, mert szerinte olyan összegre van szükség, ami miatt az emberek hazajönnek Magyarországra. Márki-Zay Péter rávilágított az infláció hatásaira, amelyek meghiúsíthatják a 200 ezer forintos minimálbérrel elérni kívánt hatást. Hozzátette, a költségvetés ígéreteivel nagyon óvatosan kell bánni, mert „a 2010 előtti populizmus sem vezetett semmi jóra”. Kiemelte, nagyon igazságtalannak tartja a jelenlegi újraelosztási rendszert, de 2010 előtt sem valósult meg a baloldali felzárkóztatás.

Dobrev Klára szerint a benzinár emelkedésénél az államnak automatikusan csökkentenie kell a benne lévő adótartalmat annak érdekében, hogy az átlagember számára megálljon az elviselhetetlen áremelkedés. Márki-Zay Péter erre megint azt reagálta, hogy a populista megszólalásokat át kéne gondolni, hiszen a Fidesz 2002-ben is kisöpörve adta át az államkasszát, és ez most sem lesz másképp. Úgy látja, ő csak olyat ígér, amit meg lehet csinálni, ezzel szemben Dobrev ígéretei nem teljesíthetők, mert 2000 milliárdot osztogat el szóban. Erre a DK jelölje azt válaszolta, az elmúlt harminc év legnagyobb költségvetési átcsoportosítására készül, mert baloldali politikát kell ebben az országban folytatni. „Így van, csak nem olyat, mint 2010 előtt” – vágott vissza Márki-Zay Péter.

Mindketten egyetértettek abban, hogy az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek meg kell felelni a következő ciklus végéig.

Milyen konkrét stratégiával készülnek az egészségügyi humánerőforrás megtartására, visszacsalogatására?

A következő civil kérdés az egészségügyre vonatkozott. Márki-Zay Péter szerint egy jelentős béremelés nélkül a szakemberhiány nem orvosolható, a szakdolgozók bérének is követnie kell az orvosok bérét. Úgy látja, nagyon gyorsan kell ezt megtenni, mert az elvándorlás most is jelentős. Ezen kívül a magánszolgáltatók belépését is javasolta, azaz ha valaki nem kerül sorra a hosszú várólista miatt, akkor TB alapon lássák el magánszolgáltatónál.

Dobrev Klára hangsúlyozta, ma Magyarországon a GDP alig öt százalékát költik egészségügyre, más országban ez hét százalék. A bér mellett a megbecsülés fontosságára és a rabszolgatörvény eltörlésére hívta fel a figyelmet. Fokozatos béremelést eszközölne öt év alatt, és Márki-Zayhoz hasonlóan a magánegészségügyet is bevonná a rendszerbe. Kardinális kérdésnek tartja, hogy betegség esetén az embereknek a lehető legkevesebbet kelljen utazniuk a szükséges ellátásért. Márki-Zay Péter ezt úgy pontosította, hogy a sürgősségi szolgáltatásra legyen lehetősége mindenkinek helyben. 

Mikor, miből és mennyivel emelnék a pedagógusok bérét értékállóan?

A harmadik civil kérdésre Dobrev Klára azt felelte, muszáj megemelni a pedagógusok bérét, és visszacsalogatni őket a pályára. Ebben az esetben is a költségvetés átcsoportosításában látja a megoldást. A pedagógusi alapbért hozzákötné a minimálbérhez, és azonnal harminc százalékkal megemelné. Azt is kijelentette, hogy dupla annyi fizetést biztosítana azoknak, akik vállalják a hátrányos helyzetű gyermekek tanítását.

Márki-Zay Péter nem tenne felelőtlen ígéretet, pontos számot ezért nem mondott, de a béremelés fontosságát ő sem kérdőjelezte meg. Ezen túl a szabad tankönyvválasztást, a digitális átállást is biztosítaná, mert szerint olyan minőségi fejlesztésre van szükség, amely megállítja a harminc éves lecsúszást. A felsőoktatásnál a Fidesz által kontrollált közalapítványi rendszert mindketten felmondanák, visszavennék. Dobrev Klára az első diplomát teljesen ingyenessé tenné.

A nők helyzete

Dobrev Klára hangsúlyozta, feladatának érzi, hogy behozza a magyar nőket a közéletbe, és a rossz beidegződéseket kitörölje a társadalom fejéből. Márki-Zay Péter szerint az előválasztás arra emlékeztetett, hogy egyáltalán nem hátrány Magyarországon ma nőnek lenni ezen a területen, sokkal elfogadóbb a magyar társadalom, mint eddig gondoltuk. Úgy látja, a magyar társadalom folyamatosan felszámolja az előítéleteket. Dobrev Klára egyértelműsítette, hogy ezzel nem ért egyet.

A DK jelöltje a különbséget jogszabállyal egyenlítené ki, de a bérszakadék mellett a nyugdíjak közötti szakadékot korrekciós programmal csökkentené. Ezen kívül a DK-ban a női kvótát 30 százalékról 50 százalékra emelné. Márki-Zay szerint a jogszabályokat nem megváltoztatni, hanem betartatni kell.

Mi lesz a családtámogatással?

A családtámogatás rendszeréről a két miniszterelnök-jelölt teljesen másképp vélekedett. Márki-Zay Péter kiemelte, a Fidesz által fejlesztett családtámogatás rendszerét sokan szeretik, és az ellenzéknek kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozóan, hogy azt fenntartja. Szerinte a demográfiai helyzet nagyon rossz Magyarországon, így hatékonyabbá kell tenni ezeket a támogatásokat, vagyis még több támogatást kell biztosítani. Ezzel szemben Dobrev Klára teljes kudarcnak látja a rendszert, amelyet abszolút átalakítana, kibővítene.

A környezetvédelemmel járó népszerűtlen döntések

Dobrev Klára 2050-ig szeretné elérni a zéró kibocsátást, ehhez 2030-ig hatvanöt százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Magyarországon ehhez három terület köthető: a lakóházak fűtése, hűtése, a közlekedés, illetve az erőművek kérdése. Leszögezte, a következő kormánynak a szemléletformálást kell elkezdenie. A benzines autók kitiltásáról megjegyezte, kell egy támogatási és autóvásárlási rendszer azoknak az érdekében, akiknek nincs arra pénzük, hogy az autóikat lecseréljék.

Márki-Zay Péter bejelentette, hogy Széll Bernadett és Jávor Benedek már most dolgozik a zöld programon, hiszen „a jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz”. Kiemelte, a klímapolitikai célok az egyik legfontosabbak, a globális felmelegedést meg kell állítani. Szerinte nem lesznek népszerűtlen a környezetvédelmi lépések, például az energiahatékonyabb háztartások irányába való elmozdulás.

A környezetvédelmi kérdésről a miniszterelnök-jelöltek egyébként csütörtök este beszélgetnek tovább a Greenpeace szervezésében létrejövő vitán. Az előválasztás második, és egyben utolsó fordulója szombatig tart, az eredmények várhatóan vasárnap éjjel érkeznek. A következő órákban a Závecz Research felmérése is megjelenik, amelyben azt vizsgálták, a választók szerint melyik miniszterelnök-jelölt teljesített jobban a szerda esti vitán. Az eredményeket 22 óra 45 perckor ismertetik az RTL Klub híradójában.

(Kiemelt kép: Miniszterelnök-jelölti vita, RTL, 2021.10.13. Fotó Bielik István / 168)