Mini Svájc Borsodban
Több bevételre vágynak Bükkszentkereszt lakói, de óvják a tömegtől a csodafalut. Látogatás a Miskolc közelében lévő romantikus hegyi gyógytelepülésen.
Az 1920-as évektől – miután elvesztettük hatalmas hegyeinket – felértékelődött a Bükk szerepe. Mondhatni a Bükk lett az új Kárpátok. Lillafüreden átrendezték a tájat, műreneszánsz kastélyt építettek, rengeteg kritika érte a korabeli elitet, amiért a válság idején fényűző beruházásra költenek. A Bükkben több jótékony klímájú barlang is van, gyógyít a levegő, minden adott volt ahhoz, hogy egészségturisztikai paradicsommá váljon a térség. Lillafüred fejlődésével párhuzamosan a Miskolchoz közeli hegyi falvak köztük az 1940-től Bükkszentkereszt nevet viselő Újhuta is felkerült a túrázók bakancslistájára.
Ezen az ezerkétszáz lelkes kistelepülésen nincs ugyan rendkívüli attrakció, nincs kaland- és vidámpark, de festőien szép a természet és már egy itt töltött hosszú hétvége is elegendő ahhoz, hogy az ember újjászülessen. Hazánk egyik legmagasabb települése, szubalpin gyógyhely, az itteni kristálytiszta levegő igazoltan jótékonyan hat a légúti panaszoktól, vérszegénységtől, pajzsmirigy és mentális betegségektől szenvedők szervezetére, ám a szóbeszéd szerint alig akad olyan testi-lelki nyavalya, amit a bükkszentkereszti klíma ne enyhítene.
A bükkszentkeresztiek már egy évszázada várják, hogy istenigazából fellendüljön itt az egészségturizmus és ne csak Lillafüred és Miskolctapolca farvízén csordogáljon az idegenforgalomból származó bevétel, ám a növekedést a falusi idill megőrzése mellett szeretnék elérni. Győri József, az egyik panzió és étterem tulajdonosa úgy véli, nem elég, hogy a település különleges adottságokkal bír, több ötlet és attrakció kell ahhoz, hogy még több vendég legyen. – Régen elzarándokoltak ide az emberek, hogy csodás gyógyulásban legyen részük, ma már ez nem elég. Nyáron általában telt ház van, de ahhoz, hogy egész évben nyereséggel működjünk, kellenének még turistacsalogató ötletek és beruházások – és pozitív példaként a szomszéd falut, Répáshutát emlegeti, ahová özönlenek az emberek, mióta megnyílt a csillagvizsgáló.
Az egészséghez köthető a falu leghíresebb lakója Szabó György, aki sokat tett azért, hogy a kárpát-medencei népgyógyászat ősi praktikái széles tömegekhez jussanak el. A füvesember felmenői között egy híres sámánt is számon tartanak. Gyuri bácsi Miskolcon cseperedett fel, ám nagyanyját gyakran elkísérte a hegyekbe, már gyermekként megtanulta, hogy a különböző bajokra milyen gyógyírt kínál Isten patikája. Néhány évtizede még a borsodi megyeszékhely Búza téri piacán árulta a gyógynövényeket, ám hamar kiemelkedett a hasonló portékát kínálók közül, hisz ő volt az egyetlen, aki hasznos tanácsokkal is ellátta a kuncsaftokat.
A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 28-án megjelent lapszámában olvashatja.
(Fotó: MTI/Vajda János)
