Minden kritikára oda kell figyelni

– „Én rendeltem el. Amikor a Buda-Cash bedőlt, és rengeteg embernek, cégnek és intézménynek beszorult a pénze, a kormányülésen arra kértem minden minisztériumot, hogy nézze meg, van-e bármilyen brókercégnél pénze. Amennyiben igen, akkor azonnal vonja ki a közpénzt, mert úgy fogunk járni, mint az a 67 önkormányzat, amelyiknek beragadt a pénze” – ezek a miniszterelnöki szavai. Úgy hangzik, mint a bennfentes kereskedelem beismerése.

– Csak elismerni tudom azok jóstehetségét, akik mindenfajta vizsgálatot megelőzően tudhattak a Quaestor csődjéről. Mi sajnos nem tartozunk közéjük, a visszaéléseket a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata tárta föl, mi is onnan értesültünk a bajról.

– A tények mást mutatnak. A Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forint államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet épp a brókercég bedőlésének napján, március kilencedikén vett ki. A hivatalos indoklás szerint azért, mert korábban, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekben, és elkezdték kivenni a pénzüket. Csakhogy a külügy már március ötödikén döntött az összeg kivételéről.

– Akkor tisztázzuk, mi is volt a probléma a Quaestornál. A társaság vállalati kötvényeket bocsátott ki az általa jelzett hatvanmilliárd helyett kétszáztízmilliárd forint értékben. Azaz százötvenmilliárd forintra sem engedélye, sem fedezete nem volt. Ettől teljesen független, hogy a brókercég más tevékenységet is folytatott, egyebek mellett értékpapírszámlát vezetett, melyen állampapírt tartott. Az állampapír azé, akinek a nevén a számlát vezetik, ezért csak technikai kérdés, a tranzakció melyik brókercégen keresztül valósul meg. Ezek az állampapírok tehát nem voltak és ma sincsenek a Quaestor vagyonában, azokat – a brókercég csődjétől függetlenül – ki kell adni a tulajdonosnak. Hadd nyugtassam meg a magánbefektetőket is: aki állampapírt tartott a brókercégnél, annak pénze is biztonságban van, a bedőlés ugyanis a magyar állampapírokat nem érinti. Épp ezért bennfentes kereskedelemről sem lehet beszélni, hiszen a magyar állam szervei a pénzüket állampapírban tartották, azokat bárhova transzferálhatták.

– A PSZÁF vizsgálata már 2010-ben megállapította, hogy a Quaestor megtéveszti az ügyfeleit, mert kötvényeit úgy tünteti fel, mintha vonatkozna rájuk a Betétbiztosítási Alap védelme. Ennek ellenére a cég zavartalanul dolgozhatott tovább, sőt 2014 végén az MNB engedélyezte a vállalkozás hetvenmilliárdos kötvénykibocsátást. Ez rendben volt így?

– Nem új kötvényről volt szó, hanem a korábbiak meghosszabbításáról.

– Ez a törvénytelenség szempontjából mindegy. Ráadásul azt a kibocsátást az az MNB alelnök Windisch László engedélyezte, aki most a Quaestor ellen vizsgálódik.

– Ha egy cég egyszer megkapja a kötvény-kibocsátási engedélyt, a folytatást egyszerű eljárásban lehet kérni. A gond azzal van, hogy ugyanazokat a kötvényeket többször is kiadta, hetven helyett kétszáztízmilliárdot.

– Annak a Tarsoly Csabának az irányításával, aki több szoros szálon kötődik a Fideszhez.

– Egy nagyvállalkozóról, aki kifelé tisztának mutatja magát és látványosan támogatja a Rába ETO focicsapatát, alapból nem feltételeztünk rosszat. Amint kiderül, mit tett, a politikának és minden jóérzésű embernek el kell tőle határolódnia.

– A Buda-Cash sumákolóinak csuklóján gyorsan kattant a bilincs, Tarsoly viszont az előzetes letartóztatásig kapott közel két hét egérutat. Mire fel és miért?

– Nem ismerem a rendőrségi cselekményeket.

– Tarsoly a „halasztás” alatt profin kihasználta idejét: a botrány kirobbanása után eladta cégét egy Orgován Béla nevű büntetett előéletű közmunkásnak.

– Ilyen jelenségek ellen fel kell lépni. A legfontosabb, hogy a felelősök ne úszhassák meg, és ne úgy végződjön ez a történet is, mint az elmúlt húsz évben szinte minden hasonló pénzügyi visszaélés végződött.

– Tarsoly pár nap múlva visszavásárolta a vállalkozást.

– Szigorítani kell a szabályokon. A Fidesz olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely rögzíti, hogy nemcsak a csalásban közvetlenül érintett cég, hanem a teljes cégcsoport vagyonát és a cégvezetők, tulajdonosok, felügyelőbizottsági tagjainak és egyes könnyvizsgálóinak vagyonát zár alá kell venni. Nekik ugyanis valószínűleg tudniuk kellett a csalásokról.

– Nem lenne meglepő, ha ilyen botrányok után a Fidesz lemondana a Veszprém megyei kettes választókerületi időköziről.

– Egyáltalán nem mondunk le róla, sőt. Nagyon jó a jelöltünk: Fenyvesi Zoltán.

– Fenyvesi tavaly ősszel Ajkán bukta a polgármester-választást.

– Helyben is jól ismert, beágyazott tanárember, régóta dolgozik az önkormányzatban és a megyei közgyűlésben is. A választásnak amúgy helyi tétje van.

– A körzet megosztott: Tapolca jobbikos, Ajka szocialista, Sümeg fideszes.

– Nem a tagolódás a lényeges, hanem a jelöltek személye. Rig Lajos megtestesíti a Jobbikot megosztó személyiségével, szélsőséges posztjaival, tetoválásaival. Az álláshalmozó MSZP-s jelölt Pad Ferenc pedig hozza, amit a szocialistákról tudunk.

– A Veszprém megyei egyesben elszenvedett vereség után a Fidesz megváltoztatta mozgósítási stratégiáját: ott alig nyúltak a negatív kampány eszközéhez, most viszont személyükben támadják az ellenfeleiket.

– Veszprémben valóban hibás volt a kampánystratégiánk. Győztesnek a baloldal támogatásával az a Kész Zoltán futott be, aki furcsamód nem vall baloldalai elveket. Ebből számunkra az következik, hogy nem mutatattuk be jól a jelöltünket.

– A mostani kampányba beszáll a miniszterelnök?

– Nem ismerem a kampánystratégiát.

– Pedig kreatív megoldásokkal rukkoltak elő: a minap Sümegen a Civil Összefogás Fórum tartott istentisztelettel egybekötött kampányeseményt. Önök küldték oda a CÖF-ösöket?

– Ezek spontán szerveződések, nem képezik a kampány részét.

– Már hogyne képeznék.

– Persze a választáshoz kapcsolódnak, de nem a Fidesz kampányához.

– Ott járt a Fidesz nagyágyúja, Bayer Zsolt is.

– Nem a mi kampányunk részeként.

– Bayer azt mondta: „Sok mindenben elbizonytalanodtunk, mi, a legelkötelezettebb Fidesz szavazók... odalett a tavaly ősszel még mindenképpen meglévő önbizalom, amelytől duzzadt a polgári közösség... tavaly októberben kezdődött minden az internetadóval.”

– Minden kritikára oda kell figyelni, de a kormányzás ívét nem törhetik meg napi események. Az internetadó valóban rosszul sikerült kezdeményezés volt, mégsem értek egyet Bayer Zsolttal. Jók a gazdasági mutatók, ezeket okosan bemutatva kell törekednünk a középosztály kiszélesítésére. Magyarul: a bérből és fizetésből élők támogatására kell koncentrálni.

– A keményen dolgozó kisemberekre?

– Épp azt próbálom kifejteni, hogy politikánk célja a középosztály lefelé történő kiszélesítése. A középpontba valóban a keményen dolgozó emberek megsegítése került.

– Miért veszít folyamatosan a népszerűségéből a Fidesz?

– Teljesen természetes ez a tendencia, mert választási siker után mindig ezzel jár együtt a kormányzás. Három kampánnyal tarkított, megfeszített 2014-es év van mögöttünk, utána azonnal belecsúsztunk egy költségvetési időszakba, ami mindig az értékek ütközésének terepe. Mi pedig nem tudtuk jól bemutatni a kormány törekvéseit. Viszont nem a 2014. novemberi vagy decemberi közvélemény-kutatási adatok alapján kell majd 2018-ban választásokat nyerni.

– Azért más is közrejátszott. Maga Kövér László fogalmazott úgy: „Nemcsak a kormány, a Fidesz vezetése sem repes a saját ötletéért... Voltak értelmetlen felvetéseink is, amelyek szerepet játszottak a népszerűség-csökkenésben... A kötelező drogteszt javaslata szerintem végiggondolatlan volt.”

– Azért rögzítsük: ma is toronymagasan a Fidesz a legnépszerűbb párt.

– Rögzítsük.

– Az új ciklus ívét kell meghatározni. A drogteszt önmagában kevés változást hozott. Kocsis Máté vetette fel, aki engem is felhívott, hogy kitette az ötletét a Facebookra, ezért biztosan keresnek majd az újságírók.

– Nem egyeztettek előre?

– Nem. Ötlet volt, semmi több. Ezért mondom: ha nem tudjuk bemutatni, mely ívre húzunk fel egy-egy elképzelést, az mindig problémás lesz.

– Ív ide, ív oda, a vasárnapi boltbezárás sem dobta meg a népszerűségi mutatót.

– A vasárnapi munkavégzés tilalma sem önmagában való intézkedés, hiszen 4,2 millió munkavállalóból egymillió most is kénytelen dolgozni vasárnap. Márpedig érdemes megfogadni ezt a százötven éves szociáldemokrata követelést. Az üzletek jól körülhatárolható szegmens, így szektorálisan könnyen bevezethető intézkedésről van szó.

– Más szektorokra is kiterjesztenék a tilalmat?

– Egyes iparágakra nem lehet, például egy erőművet nem lehet leállítani.

– Mondjuk a benzinkutakat is be lehet zárni, hogy ne is utazzunk vasárnap. Hadd legyen együtt a család.

– Ezt értelemszerűen kell csinálni. Az alapvető igény az, hogy az embereket ne lehessen dolgoztatni.

– Az először nem létező, majd mégiscsak létező hatástanulmány, amit utóbb közvélemény-kutatásnak neveztek, hosszan sorolta a terv hátrányait. Egyebek mellett azt, hogy az állam ötvenmilliárd forint adót veszít rajta.

– Én magam nem láttam a dokumentumot. A sajtóban idézett közvéleménykutatás megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna. Az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikája új helyzetet teremtett. De nézzük inkább az intézkedés hosszú távú hatásait! Ismétlem: a kormány cselekedetei egy nagy ívbe illeszkednek.

– Simicska és Orbán csatája melyik ívperce ennek?

– Azt az ügyet nem kommentáljuk, háborúzni pedig nem célszerű. A reklámadót az EU kérésének megfelelően alakítjuk át. Az, hogy valakinek nem akaródzik adót fizetnie, nem ok arra, hogy kedvezzünk neki.

– A reklámadó az utolsó csepp volt a pohárban, a harc ennél jóval korábban, a média és más üzleti érdekek ütközése mentén kezdődött.

– Hadd jegyezzem meg, célunk, hogy a reklámadó kiegyenlítő jellegű adó legyen.

– Hogy milyen?

– Kiegyenlítő. A progresszivitás a nagy orgánumok felől a kisebbek felé tolja a hirdetőket. Úgy tervezzük, két kulcs lesz.

– Nem értem.

– A progresszív adó a kisebb médiumok, mondjuk a 168 Óra reklámozási lehetőségeit növeli, hisz így többen hirdetnek a kicsiknél.

– A 168 Órában állami és Fidesz-barát cégnek tilos hirdetni.

– Általánosságban beszéltem. De ha a kétkulcsos elképzelés nem tetszik az EU-nak, akkor jobban szétterítjük az adót.

– Visszatérve Simicskára: még ha a kormány és a kormánypárt kommunikátorai nem is beszélnek róla, a Fidesz szavazók egy részét biztosan elbizonytalanítja ez a történet.

– Kétségtelen. Hiszen Simicska Lajos világos értékrendű orgánumokat irányít.

– Van bojkott a Hír tévével és a Magyar Nemzettel szemben?

– Nincs. Mennek oda politikusaink. Olyan orgánumok, mint a többi.

– Paks viszont nem olyan ügy, mint a többi. Úgy tűnik, Lázár János lekamuzta, hogy megállapodott az EU-val a fűtőelemek szállításáról. Először lenyilatkozta az egyezséget, aztán kiderült, legfeljebb szóban állapodtak meg, de az orosz beleegyezés nélkül. Gondolom, ennek a tárgyalásnak a részletei is titkosak.

– Egy atomerőmű működése alapvetően biztonsági kérdés. A titkosítás nem teljeskörű: bizonyos szempontból indokolt, elvégre egy terrorizmus veszélyének kitett intézményről van szó. A fűtőelem-beszerzés is alapvető biztonsági kérdés, megállapodás pedig biztosan lesz. A titkosítás pedig szükségszerű, és főleg azokat a részleteket érinti, amelyek nemzetbiztonsági szempontból indokoltak.

– Milyen adat nyilvános?

– Két okból lehet titkosítást lehet elrendelni: nemzetbiztonsági és szakértői okból. Így például releváns műszaki adatokra, szállítási útvonalakra terjedhet ki a titkosítás.

– Senki nem az erőmű biztonsági adataira kíváncsi.

– Itt minden a biztonságról szól.

– Mi az, amit a nyilvánosság is tudhat?

– Ez szakmai kérdés, nem mennék bele. Ha valaki szerint bármilyen információ titkosítása indokolatlan, nyugodtan forduljon bírósághoz.