Milliós modortalanság – Politikai csere: 27 év után menesztették a kastélyigazgatót

Amikor 2011 májusának utolsó napján Czoma László kézhez kapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. levelét, amelyben az állt, hogy azonnali hatállyal, indoklás nélkül leváltják a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói posztjáról, nem esett kétségbe. Azt hitte, ezúttal is olyan támadásról van szó, amelyhez hasonlót 27 év alatt már számtalanszor megélt, és rendre el is hárított. Czomát 2009-ben nevezték ki újabb öt évre a keszthelyi kastélymúzeum élére, s biztos volt benne: politikai kapcsolatrendszere elég erős hozzá, hogy ezúttal is megtartsa székét.

Fel is kereste a szintén zalai születésű Réthelyi Miklóst, akit személyesen is ismert, és aki akkor nemzetierőforrás-miniszterként a kulturális szakterületet is felügyelte.

– Réthelyi sajnálkozva széttárta a karjait, és azt mondta: nála nagyobb erők mozdultak meg – meséli lapunknak Czoma László. – Akkor értettem meg, hogy ezúttal rosszul mértem fel a helyzetet. A pályáztatás nélkül a helyemre lépő Pálinkás Róbert alaposan előkészítette a támadást, kellően körülbástyázta magát politikai támogatókkal.

Pálinkás Róbert egy másik generáció képviselője. A most 42 éves agrármérnöknek korábban csupán annyi köze volt bármilyen kulturális intézményhez, hogy fideszes önkormányzati képviselőként 2001 és 2003 között beülhetett a kastélymúzeumot működtető cég felügyelőbizottságába. 2011-ig igazi pártmunkásként tevékenykedett: egy ideig elnöke volt, később alelnöke lett a keszthelyi Fidesz-szervezetnek, majd Manninger Jenő fideszes parlamenti képviselő titkáraként dolgozott, 2010-ben pedig elfoglalta a zalai város alpolgármesteri székét.

Czoma Lászlót nem érte váratlanul a támadás, Pálinkás ugyanis néhány hónappal korábban jelezte, mire készül.

– Az alpolgármester kért egy négyszemközti találkozót tőlem, amikor is azt mondta: személyes ambíciója, hogy ő üljön be a múzeumigazgatói székbe, s ezt politikai kapcsolatai révén hamarosan el is fogja érni. Ugyanakkor lehetőséget adna nekem arra, hogy tovább irányítsam a Festetics-kastélyban a szakmai munkát, megtarthatom a szolgálati lakást, az autót és a telefont is – mondja Czoma László. – Erre közöltem vele, hogy ahol valaki egyszer már püspökként misézett, ott nem szeretne ministrálni. Nem tartottam komolynak a fenyegetését. Hiba volt.

A négyszemközti beszélgetésről, a ve­­zetőváltás körülményeiről megkérdeztük Pálinkás Róbertet is, erről lásd keretes írásunkat.

Pálinkásnak egyébként nem volt nehéz a személyes ambícióit közérdekként beállítani, hiszen a város önkormányzata akkor már évtizedes küzdelmet vívott Czoma Lászlóval. A háború tétje: ki gondozza az aranytojást tojó tyúkot, azaz kinek legyen döntő befolyása a kastélymúzeum fejlesztésében és működtetésében? Keszthely legnagyobb összefüggő ingatlanáról – egy páratlan értékű épületegyüttesről és egy 37 hektáros parkról –, kiemelkedő idegenforgalmi látványosságról van szó. Ebben a küzdelemben hosszú időn át a múzeumigazgató akarata érvényesült, szakmai koncepciója alapján ő dolgozta ki a kastélyparkban lévő ingatlanok fejlesztési tervét, amibe az önkormányzatnak nem engedett beleszólást. Az emiatt elégedetlenkedő Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz–KDNP) többször is kijelentette: „Nem a kastélynak van egy városa, hanem a városnak van egy kastélya.”

Bűncselekmény hiányában

2011 nyarán Pálinkás Róbert, amint átvette a Helikon Kastélymúzeum irányítását, belső vizsgálatot rendelt el. Két hónappal később rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen számvitel rendjének megsértése, adócsalás, sikkasztás, valamint hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, mivel a belső vizsgálat „súlyos szabálytalanságokat és hiányosságokat tárt fel”. Pálinkás szerint a kastélymúzeumban gyakorlatilag nem létezett a számviteli törvény által megkövetelt bizonylati fegyelem, a valóságban meg nem történt gazdasági eseményeket is lekönyveltek, de súlyos munkajogi szabálytalanságokat is feltártak. Czoma László azzal védekezett: az MNV Zrt. egyszer sem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna, de rendszeresen ellenőrizte a kastélymúzeumot a NAV is, amely szintén mindent rendben talált. A munkaügyi felügyelet valóban tárt fel hiányosságokat, ám ezeket korrigálták, a hibáknak nem lett jogkövetkezményük. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 2011 szeptemberében számvitel rendjének megsértése miatt nyomozást rendelt el, amit utóbb a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűncselekmény hiányában megszüntetett. Az egyéb vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a nyomozást a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság végezte. Pirger tájékoztatása szerint az egyik gyanúsított munkatárssal szemben bűncselekmény hiányában, a másikkal szemben bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást, de „Czoma Lászlót gyanúsítottként nem hallgatták ki”.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Az állami vagyonkezelő által 2009-ben kiírt igazgatói pályázaton az egyedüli jelölt Czoma László öt évre kapta meg az újabb kinevezését. A fideszes önkormányzat a 2010-es kétharmados győzelem után látta elérkezettnek az időt, hogy a NER szellemében eltávolítsa az útjában álló múzeumigazgatót. Az már Pálinkás személyes ambíciójának következménye, hogy nem egy szakember került Czoma helyére, hanem az alpolgármester személyében egy agrármérnök végzettségű pártmunkás ült be az igazgatói székbe.

A váltás nem ment gördülékenyen. Miután Czoma megértette, hogy ezúttal valóban mennie kell, megegyezett az MNV Zrt. illetékeseivel, hogy három héten belül Budapestre költözik, és elhagyja a Festetics-kastélyban kialakított szolgálati lakását. Ebben a három hétben megaláztatások sora érte a leváltott igazgatót.

– Pálinkás Róbert elrendelte, hogy valahányszor én vagy a családtagjaim kilépünk a kastélyból, a portásnak át kell vizsgálnia a kocsinkat. Ezt kiterjesztette a hozzánk érkező vendégekre is. Nem tudom másképp értelmezni ezt a döntést, mint hogy attól tartott, el akarunk lopni valamit a múzeumból – mondja Czoma László. – Eljött hozzám elbúcsúzni Festetics György, aki a keszthelyi kastélyban született, egyébként Ausztriában élte le az életét, és bankalelnökként ment nyugdíjba. Szégyelltem volna, ha az ő kocsiját is átvizsgálják, ezért arra kértem az új igazgatót, tekintsen el a bécsi rendszámú autó átkutatásától. Pálinkás megköszönte, hogy szóltam, és nem is vegzálták a kastély egykori urát.

Czoma családtagjait viszont igen. Amikor a felesége és a lánya a saját könyveik közül egy csomagot adományként át akart szállítani a városi könyvtárba, az új igazgató azt hitte, hogy a kastély könyveit próbálják kicsempészni. Ellenőriztette a dobozok tartalmát, amin a két nő annyira fölháborodott, hogy kipakolták a könyveket, és ott hagyták a porta előtt. Czoma Lászlót azonban az bántotta a leginkább, hogy a kiköltözés napján Pálinkás Róbert át akarta vizsgáltatni a személyes holmijaikat, nem visznek-e magukkal olyasmit, ami a kastély műtárgyleltárában szerepel. A jelen lévő jogászok tanácsára az új igazgató ettől végül eltekintett, és beleegyezett, hogy a költözés után egy közjegyző jelenlétében vegyék leltárba a Czoma család által hátrahagyott tárgyakat.

– Végtelenül megalázó volt az egész szituáció, de sokáig eszembe sem jutott, hogy elégtételt kérjek miatta – mondja Czoma László. – Csakhogy a városban elterjedt az a pletyka, hogy Pálinkás Róbertnek kellett megakadályoznia, hogy magunkkal vigyünk ezt-azt a kastélyból. Ezért indítottam személyiségi jogi pert.

A rekorder

Czoma László idehaza csúcstartónak számít azzal, hogy csaknem három évtizeden át irányított egy országos jelentőségű kulturális-idegenforgalmi intézményt. Czoma 1945-ben született Zalaszentmihályon. Zalaegerszegen érettségizett, 1968-ban az ELTE-n szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát, ugyanott 1973-ban történelemtudományból doktori fo­­ko­­zatot. Pályáját újságíróként kezdte, később politikai munkatársként dolgozott a KISZ, utóbb az MSZMP központi bizottságán. 1984-ben tért vissza Zalába, mi­­után kinevezték a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatójává. Nyolc évig aktívan politizált: keszthelyi független egyéni országgyűlési képviselőként tagja volt a rendszerváltozás előtti utolsó, majd az 1990 és 1994 közötti első demokratikusan választott parlamentnek is. Később több párt – köztük a Fidesz is – igyekezett megnyerni képviselőjelöltnek, de 1994 után kiszállt a politikából. Számos könyvet adott ki, több tucat történettudományi tanulmányt publikált. Múzeumigazgatói munkáját szakmai díjak sorával ismerték el. A Helikon Kastélymúzeum első embereként nevéhez fűződik többek között a Festetics-kastély teljes rekonstrukciójának befejezése, a Jean Eiffel tervezte pálmaház újraépítése, a kastély istállójának és kocsiházának rekonstrukciójával Európa egyik legnagyobb hintómúzeumának kialakítása, a Vadászati Múzeum és Történelmi Modellvasút állandó kiállítások létrehozása, a történelmi kastélypark rekonstrukciójának elindítása, valamint a szántódpusztai Majormúzeum megmentése. Mai áron számolva nagyjából húszmilliárd forintos fejlesztés történt Czoma László igazgatósága alatt a kastélymúzeumban.

A kártérítési perben Czoma vagyoni és nem vagyoni kártérítést is követelt a korábbi munkáltatójától, azaz a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft.-től, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy a költözéssel kapcsolatos többletköltségekre nem jár vagyoni kártérítés. Nem úgy az elszenvedett sérelmekért. Első fokon 750 ezer, másodfokon egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg a felperes javára. A Zalaegerszegi Törvényszék jogerős döntése értelmében a kft.-nek kötelessége ugyan megvédeni a rábízott állami vagyont, ám „ez sem jogosítja fel olyan intézkedések megtételére, melyek alkalmasnak bizonyultak a felperes személyiségi jogainak csorbítására, jó hírnevének megsértésére”.

Bár az ítélet már hónapokkal ezelőtt megszületett, Czoma László mosta­­náig nem állt vele a nyilvánosság elé. Bár a verdikt nem írta elő, mégis azt várta, hogy Pálinkás Róbert vagy az MNV Zrt. bocsánatot kér tőle a történtekért. Ez nem történt meg. Az egymillió forintot viszont átutalták Czoma László számlájára. Azt nem tudni, hogy a cég utólag behatja-e ezt az összeget Pálinkás Róberten, hiszen valójában az ő intézkedései miatt marasztalták el a kastélymúzeumot üzemeltető kft.-t.

Néhány hónappal a leváltása után Czoma László a budai Várban találkozott Orbán Viktorral. A Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Hősök, királyok, szentek című tárlat megnyitóján egy pohár pezsgővel a kezében álldogált, amikor odalépett hozzá a miniszterelnök. Régi ismeretség fűzte össze őket még a kilencvenes évek elejéről. Czoma szerint a következő párbeszéd zajlott le köztük:
– Mi van veled?
– Amint nyilván tudod, kirúgtatok.
– Tényleg? Hát miért nem szóltál? Hogyha ráérsz, keress meg!
Czoma László nem fogadta meg a tanácsot.

Pálinkás Róbert reagálása

Pálinkás Róbertnek a következő kérdéseket tettük fel írásban: Valóban jelezte-e Czoma Lászlónak hónapokkal a vezetőváltás előtt, hogy hamarosan átveszi a vezetést, de hajlandó tovább foglalkoztatni az addigi igazgatót? Nem érzi-e úgy, hogy Czoma László leváltását követően túl agresszíven lépett fel az elődjével szemben? Nem érzi-e úgy, hogy morális okokból neki kellene kifizetnie az egymillió forintos kártérítést a kastélymúzeum helyett? Nem érzi-e úgy, hogy nyilvános bocsánatkéréssel tartozik Czoma Lászlónak?

Pálinkás Róbert levélben válaszolt, kikötve, hogy annak csak teljes terjedelmében történő közléséhez járul hozzá. A kastélymúzeum igazgatója a következőket írta:

„Czoma László a politika áldozataként mutatja be magát. Ezzel szemben a tények: Igaz, hogy Czoma az MSZMP KB egyik vezető beosztásából lett a nyolcvanas években kastélyigazgató. Igaz, hogy néhány sikeres beruházást megvalósított 2000 után, de a regionális programban a kastély 1,5 milliárdos pályázatát 2011-ig, éveken keresztül nem tudta elfogadtatni, mert a projektjavaslatai nem feleltek meg az EU-s előírásoknak. 2011-ben, Keszthely város alpolgármestereként – több sikeres EU-s pályázat lebonyolítójaként – megbízást kaptam a kastély igazgatói posztjára. Azóta 2,8 milliárd forint értékben összesen tíz darab sikeres pályázatot valósítottam meg a kollégáimmal. Igaz, hogy kinevezésemkor megkérdeztem az egyébként jogilag nyugállományban lévő, akkor 67 éves Czoma Lászlót, kíván-e más munkakörben tovább dolgozni. A válasza nemleges volt. Igaz, hogy a megbízatása lejárta után ki kellett költöznie a kastélyból, ahol jelképes összegért lakott. Igaz, hogy a kastélyból való kijárására a portaszolgálat – az ő esetében is – alkalmazta az általa bevezetett előírásokat. A személyiségi jogi perben a kastély jogi képviselője ma sem érti, s osztja a bíróság eljárását és álláspontját. Czoma László döntött arról, hogy nem engem, hanem az intézményt perli. Czoma majd tízmillió forintra perelte a Helikon Kastélyt, melyet a bíróság nagyobb részt elutasított, s melyből egymillió forintot ítélt meg. A törvények értelmében a csekélynek minősített kártérítési összeg miatt további perre nincs lehetőség, így az ügyet lezártnak kell tekintenem.”

Frissítés: Czoma László ügyvédje, Dr. Boza Laura reagált Pálinkás Róbertnek azon közlésére, miszerint a bíróság elutasította ügyfele tízmilliós kereseti igényének nagyobb részét. Az ügyvéd tájékoztatása szerint „Pálinkás Róbert a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. igazgatójaként nem fizette ki Czoma László részére az azonnali felmondás miatt őt megillető egyéves átlagkeresetet. A munkáltató többszöri ügyvédi felszólítást követően, 98 százalékos adólevonással, végkielégítés címén fizetett ki 12 havi átlagkeresetet. A bíróság az MT 88. § (2) bekezdése szerinti egy éves átlagkereset megfizetésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság ugyanakkor jogerősen megítélte a felperes részére a személyiségi jogainak megsértése miatt kért egymillió forint nem vagyoni kártérítést a kamataival együtt. Tehát a tízmilliós kárigény az azonnali felmondás miatt járó egy éves átlagkereset megfizetésére vonatkozott, nem pedig a nem vagyoni kártérítésre” – írja Czoma jogi képviselője."