Mihez kell bátorság?

Az, hogy valaki milyennek látja Amerikából az országot, sokszor szubjektív érzéseken múlik. Találkoztam olyannal, aki isteníti a mostani kormányt, és olyannal, aki – mint Bartus László – fasiszta diktatúrát jövendöl.

2011. június 20., 18:10

Debreczeni József könyveit olvasva sokszor találkoztam olyan, a két világháború közti korszakból származó idézetekkel, amelyek nemcsak áthallásosak a mostani rendszerrel, de szinte hasonlóak is. Ő mégse jut el odáig, mint Bartus, hogy egy ország teljes lakosságát megbélyegezze, mondván, a mi összetartó „vallásunk” a korrupció. Szeretném minden magyar állampolgár nevében visszautasítani az általánosítást.

Ha valaki azt hinné, hogy egy pillanatig is jó érzéssel gondolok arra, ami most a mi kis hazánkban folyik, az téved. Sokszor támadom a kormány hazug retorikáját, az emberek semmibevevését, a harácsolást, és folytathatnám. Ezt az állapotot persze meg lehet változtatni demokratikus módon – és „véres” módon is. Aki (Bartus) ez utóbbira szólít fel burkoltan, az egyszerű provokátor. A bátorság ahhoz kell, hogy kibírjuk, ne törjünk meg, és a vértelen ’89-et hozzuk vissza.

Végvári József
E-mail