Oda az államadósság elleni szabadságharc, ha nem jönnek az uniós pénzek
Ha nem sikerül megállapodni az EU-val, csak külső forrásból, hitelből, az államadósság növelésével pótolhatja a kormány a hiányt.
Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedeként értékelte a 2010-2020 közötti időszakot 2021. januárjában Orbán Viktor a Kossuth Rádió-ban, és még magabiztosabban tekintett az elkövetkező tíz évre: a világgazdaság ugrásszerű növekedésére számított, és ennek Magyarországra gyakorolt hatásairól is pozitív képet festett.
A magyar gazdaság „dimenzióváltása” azonban egészen más irányt látszik venni. Az EU nem fogadta el a magyar kormány által benyújtott terveket, ezért április óta nem történt érzékelhető fejlemény a támogatások ügyében. A 168.hu által megkérdezett szakértő, dr. Medve-Bálint Gergő, a Budapesti Corvinus egyetem a Politikatanulmányi Tanszék egyetemi docensének értesülése szerint a több körben módosított, véglegesnek tekintett operatív programokat július végén leadta amagyar fél, így most a Bizottságnál pattog a labda. Az operatív programok közül elindult néhány, de azok is a magyar állam saját szakállára, vagyis a hazai költségvetés megelőlegezi a forrást, abban a reményben, hogy sikerül megállapodni az Unióval.
Mi történhet a magyar gazdasággal akkor, ha nem jönnek meg az uniós pénzek?
„A külső finanszírozások alapvetően három forrásból származnak: a külföldi működő tőkeberuházásokból, az uniós forrásokból és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Mind a három az EU-s tagságunktól függ valamilyen formában. Saját számításaim szerint csatlakozásunk óta az uniós hozzájárulás évi átlagban a hazai GDP 2 százalékát teszi ki, s bár ez hol kevesebb, hol pedig több, mindenképpen jelentős hozzájárulást jelent. Ha ezek a támogatások nem jönnek, akkor a következő ciklusra tervezett fejlesztéseket értelemszerűen a hazai költségvetésből kellene fedezni” – mondta Medve-Bálint Gergő.
„Normál esetben a hazai költségvetés pótolhatná ezt, de a jelenlegi gazdasági helyzetben csak külső finanszírozással vagy hitellel lehetne megszerezni azokat a támogatásokat, amiket jelenleg az EU-tól kapunk meg.
Az eddig Uniós projektekből finanszírozott közberuházások késhetnek, vagy el sem indulnak. Azokat a pályázatokon keresztül nyerhető, nem visszatérítendő támogatásokat, melyek fő kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások, hitelfelvétel nélkül nem lehetséges pótolni.
Ha nem kapjuk meg a támogatásokat, az ezekre ráépült fejlesztés és költségvetési politikánkat alapjaiban kellene újragondolni.
A magyar kormánynak a saját érdekében kell megállapodnia az Európai Unióval, és abban bízom, hogy ez meg is fog történni” – tette hozzá Medve-Bálint.
(Kiemelt képünk illusztráció: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagállamai vezetőinek videókonferenciáján a Karmelita kolostorban 2021. január 21-én.)
