Mi kell a választónak?
Szegeddel kapcsolatban optimista, negyedik győzelmében bízik. A budapesti vitákról azt mondja: nem az MSZP szorgalmazta a koordinált indulást, vagyis nem rajtuk múlt. És mélyen igazságtalannak érezné, ha a történteket kizárólag a szocialista párt hibájául róná fel bárki. Az MSZP választmányának elnökével KRUG EMÍLIA beszélgetett.
- Szegeden mintha fordított világ lenne: egységes baloldal, megosztott, belharcokkal teli jobb.
– Szegeden 12 éve sikeres modell működik. Nem pártpolitikai csatározással vagyunk elfoglalva, minden üzenetünk a város jövőjéről szól. Azokat a közös célokat, értékeket képviseljük – nemcsak a kampányban, hanem a mindennapokban is –, amelyekhez minden szegedi lokálpatrióta világnézettől, pártállástól függetlenül csatlakozni tud.
– Itt is van DK, Együtt, lehetne kemény konkurenciaharc.
– A tavaszi eredményekből világosan látszik: ez közel sem olyan éles, mint másutt. Itt nem három egyforma támogatottságú, szervezettségű pártról van szó. Nyitott, együttműködésre törekvő politikát folytatunk, amihez lehet csatlakozni, s ami ellen meglehetősen nehéz harcolni – mert ez is fontos. És ami az elsődleges: adott egy győzelemre esélyes, sikeres városvezetés.
– A közgyűlési többséget 2010-ben nem sikerült megszerezni.
– Akkor patthelyzet alakult ki. A 29 fős közgyűlésben a Fidesznek 14 helye volt, az MSZP-nek 13, és volt még egy-egy jobbikos, illetve LMP-s képviselő. A Fidesz, ahelyett hogy együttműködött volna velünk, leboltolt a jobbikossal. Elfoglalták az önkormányzati cégeket, haverokat, üzlettársakat juttattak be. Most, a ciklus végén kiszámoltuk: évente plusz 500 millió forintot nyomtak be a város 14 önkormányzati cégébe. Ezek többsége költségvetési támogatásból működik, hiszen közszolgáltatást nyújtó cég, vagyis négy év alatt kétmilliárd kárt okoztak. A pénz útja világos: az adófizetők befizetései a költségvetésen keresztül jutottak az önkormányzati cégekhez, onnan pedig tanácsadói szerződésekre, megemelt ügyvédi díjakra, kiszervezett szolgáltatásokra, magyarul magánzsebekbe vándoroltak. A jogi, közbiztonsági, ügyrendi bizottság elnöki posztját pedig odaadták a jobbikos képviselőnek, akit garázdaság miatt börtönbüntetésre ítéltek, és le kellett mondania.
– Odafönt sem elégedettek a szegedi Fidesszel, hiszen a helyi elnök, Gyimesi László jelöltségét az országos vezetés torpedózta meg, s állt Kothencz János mellé. Aki a Szeged–csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója, s a pletykák szerint Kis-Rigó László megyéspüspök is őt támogatta.
– Negyedszerre történik ugyanaz: a helyi szervezet indítana valakit, de a választás előtt pár hónappal az országos pártvezetés leváltja. Aztán jön az új ember, aki előadja, hogy semmi köze a Fideszhez, civil, miközben szorosan kötődik a párthoz. Ez nem hiteles a szegediek szemében.
– Az elmúlt hétéves uniós ciklusban 300 milliárd forint jutott Szegedre úgy, hogy a második félidőben már ellenzékben volt, s még Tarlós is vért izzad Budapesten. Mi a trükk?
– Megtanultuk az uniós források megszerzésének logikáját. Képesek voltunk a terveinket régiós, országos, sőt európai érdekként meghatározni, s ebben is az együttműködésre törekedtünk, például az összes fejlesztési programot az egyetemmel közösen valósítjuk meg. A gazdasági szereplőkkel is együttműködünk, ha bejön hozzám egy cégvezető azzal, hogy telephelyet akar bővíteni, azt városi célként kezeljük, és megnézzük, milyen önkormányzati beruházással tudjuk kiegészíteni. A Lázár–Tarlós-vita pár héttel a választás előtt csak kampánycirkusz.
(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
