Mészáros miatt üldözték Spédert? – Új oligarchát ültetnének rá a takarékszövetkezeti integrációra

Mostanában fordult volna igazán termőre a takarékszövetkezetek egységes informatikai rendszerének kidolgozásával és üzemeltetésével megbízott DOM-P Zrt., ám a gyümölcsét már nem Spéder Zoltán szüreteli le. Pedig Spéder éveken át készítette elő azt az időszakot, amikor majd az informatikai cég szolgáltat az összes takarékszövetkezetnek, a Takarékbanknak, a Magyar Postának és az FHB Csoportnak – az üzlet végül egy másik oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került. Hogy mennyire fontos vállalkozásról van szó, jelzi: nyár elején Demján Sándor Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében épp a DOM-P Zrt.-t nevezte meg Spéder Zoltán egyik olyan cégeként, amely élősködik a takarékszövetkezeti szektoron.

Valójában nehéz követni, hogy az integráció szereplői közül ki kinek mennyi pénzt adott vagy mennyit kapott, és ki élősködik a másikon. Talán épp emiatt vonzó benne lenni a körben. Álljon itt néhány példa.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (az SZHISZ-nek 74 tagja van, a takarékszövetkezetek mellett a Takarékbank, az FHB Kereskedelmi Bank, az FHB Jelzálogbank és a Magyar Fejlesztési Bank) tavaly közvetlenül több mint négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a DOM-P Zrt.-nek, s mivel az SZHISZ vagyonához az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) járult hozzá, tulajdonképpen állami támogatásról lehet szó. De a DOM-P Zrt.-nek hitelezője – a Spéder-időszakban Magyar Posta által részben államosított – FHB Kereskedelmi Bank is, mintegy 3,7 milliárd forint értékben. Ugyanakkor a DOM-P Zrt. visszafinanszíroz, ugyanis tavaly év végén Magyar Államkötvényben 1,5 milliárd, MFB Kötvényben 3 milliárd forintot tartott, de volt 500 millió forintnyi, FHB Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevele is.

– Nem véletlen, hogy nincsenek komoly eredményei a Spéder Zoltán érdekeltségeinél év eleje óta tartó vizsgálatoknak. A cél minden bizonnyal nem az oligarcha börtönbe zárása volt, hanem bele akartak látni a cégügyeibe – mondja egy beszélgetőpartnerünk. Szerinte ez „tipikus maffiaállami módszer”. Hozzáteszi, már most látszik, ahogyan fokozatosan szorítják ki Spéder Zoltánt a jól kigondolt, egymásra szervezett érdekeltségeiből. A Magyar Posta vezetésében már nem az emberei ülnek, leváltották őket. A DOM-P Zrt.-ben meglévő többségi befolyásától megszabadították, ennek következtében a MA-TAK-EL Magyar Takarék Ellátó Zrt. nevű cégben – amelyben áttételesen ugyancsak Spéder a fő tulajdonos – is megjelent Mészáros Lőrinc üzleti partnere, Csík Zoltán. A MA-TAK-EL tavaly októberben indult, s a fő tevékenysége „a társaság tulajdonosi körének tulajdonában lévő” cégek (takarékszövetkezetek, Takarékbank, FHB Kereskedelmi Bank, FHB Jelzálogbank, Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank) ingatlanainak hasznosítása, üzemeltetése, a gépjárművek flottakezelése, banktechnikai eszközök, felszerelések beszerzése, bankbiztonsági és távfelügyeleti szolgáltatás szervezése, munka-, tűz-, és vagyonvédelmi szolgáltatásnyújtás. „Lássuk be, a DOM-P és a MA-TAK-EL együtt kifejezetten jó üzlet” – jegyezi meg beszélgetőpartnerünk.

A DOM-P új többségi, 52,1 százalékos tulajdonosa idén szeptemberben az Easy Holding Zrt. lett, amelyben két tulajdonos van, Soós Zoltán és a Konveinál Kft. Utóbbi 50 százalékos tulajdonosa Csík Zoltán, akiről azt beszélik, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha bevásárlóembere. Ő az a Csík Zoltán, aki Mészáros Lőrinc két lányával együtt igazgatja a szintén nemrég megszerzett ingatlanfejlesztő Talentis Group Zrt.-t. Azt mondják róla, hogy ő az ész a Mészáros–Csík-kapcsolatban, előbbi pedig a miniszterelnöki bizalmat biztosítja. A Spéder Zoltán befolyása alatt álló eladók a TE-BIT Zrt. és az SD-Pro Invest Zrt. voltak. A cégben maradt az Easy Holding mellett az állami többségi irányítás alatt álló SZHISZ, az elmúlt évben privatizált Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Spéder Zoltán által irányított FHB Jelzálogbank tulajdonában lévő FHB Invest Kft..

Kovalovszky Dániel felvétele

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy a többségi részesedésért, a 600 darab részvényért mikor és mennyit fizetett az Easy Holding. Ami bizonyos, hogy 2015 áprilisában a DOM-P két körben, összesen 550 darab egymillió forint névértékű zártkörű részvénykibocsátással 2,4 milliárd forinttal megemelte a jegyzett tőkéjét, azaz egy egymilliós részvény piaci értéke akkor 4 millió 375 ezer forint volt. Az SZHISZ ilyen áron például 230 darab, a Takarékbank és az FHB Jelzálogbank Zrt. 160-160 darab részvényt szerzett, vagyis az állami irányítás alatt álló SZHISZ újabb 1,62 milliárd forintot juttatott a Spéder irányítása alatt álló DOM-P számára. Ha ilyen áron vásárolt az Easy Holding is, akkor mintegy 2,6 milliárd forintjába került az üzlet. Ehhez képest tavaly az Easy Holding adózott eredménye 3,6 millió forint volt, így szinte bizonyosan külső forrásból, tulajdonosi kölcsönből vagy banki hitelből vásárolta meg a DOM-P-részvényeket a Spéder-érdekeltségektől. „Csak remélni tudjuk, hogy ezt nem egy állami vagy részben állami tulajdonú bank finanszírozta, ugyanis nyilvános iratokban biztosítékok nem lelhetők fel” – mondja egy cégügyekben jártas szakember.

A DOM-P saját beszámolói szerint 2015-ben egyrészt megtartotta korábbi megrendelőit és az azoknak nyújtott szolgáltatásait, másrészt megkezdte egy új, jelentős megrendelői csoport – a takarékszövetkezeti integráció – igényeinek a felmérését, a szükséges fejlesztések megvalósítását azzal, hogy a későbbiekben új, korszerű és komplett informatikai szolgáltatásokat nyújtson a takarékszövetkezeti szektor minden tagjának. Az úgynevezett Egységes Informatikai Rendszerhez (EIR) a DOM-P jórészt bérli az infrastruktúrát a T-Systemstől, a tesztelést a B3 Takarékszövetkezetben már meg is kezdték, de az éles üzem még nem kezdődött meg. Ha minden jól megy, akkor a DOM-P nem csinál mást, mint közvetít a takarékszövetkezeti integráció és az informatikai eszközök szállításával és üzemeltetésével megbízott T-Systems között. A DOM-P és a T-Systems kö­­zötti megállapodás szerint az EIR szükséges eszközeit a T-System szerzi be, a DOM-P „csak” havi szolgáltatási díjat fizet. A DOM-P 2015-ben az EIR bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokért 112 integrációs szervezettel (elsősorban takarékszövetkezetekkel) összesen 6,7 milliárd forint értékben kötött tanácsadói szerződést, ezekre a pénzt a szintén állami irányítás alatt álló SZHISZ adta vissza nem térítendő támogatásként. A 168 Óra számításai szerint így több mint 11,7 milliárd forint támogatást kapott a DOM-P az MFB irányítása alatt állt SZHISZ-től.

Ugyancsak a nagy üzlet része, hogy a DOM-P 2015 októberében 14 millió forintért 10 százalékos részesedést vásárolt a Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft.-ben (MPTO). Ez a cég végzi majd az állami Magyar Posta, a közelmúltban privatizált Takarékbank, a részben állami FHB Kereskedelmi Bank, a magántulajdonú FHB Jelzálogbank és a több mint száz Takarékszövetkezet alkalmazottainak banki képzését, hogy használni tudják majd az EIR-t. A 10 százalékos részesedéshez a „Spéder-gyakorlat” szerint elsőbbségi jogok is járnak, a többi között elővásárlási jog a maradék 90 százalékra. Vagyis Mészáros a DOM-P megszerzésével ebbe a cégbe is bekerült.

Ott tartunk tehát, hogy Spéder Zoltán alól szépen lassan kivásárolnak minden olyan érdekeltséget, amely a takarékszövetkezeti integrációban fontos szolgáltató lehet, a DOM-P az informatikai oldalon, a Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató az oktatás területén hoz majd komoly bevételeket. A harmadik, a cikkben korábban említett MA-TAK-EL Magyar Takarék Ellátó Zrt.-ről kevés szó esett, a cégben jelenleg még Spéder Zoltán érdekeltségei a többségi tulajdonosok, de a DOM-P, így Mészárosék is belekerültek tulajdonosként. A társaság a takarékszövetkezeti integrációban részt vevők (takarékszövetkezetek, Takarékbank, FHB Kereskedelmi Bank, FHB Jelzálogbank, Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank) ingatlanjainak, gépjárműparkjainak és az informatikai eszközeinek üzemeltetéséért szedi majd be a pénzt. Informátorunk szerint a háttérben biztosan született egy alku Spéder Zoltánnal, máskülönben nem adná át önként és dalolva a szisztematikusan kiépített birodalma fontos cégeit.

Nem kizárt, hogy hamarosan az FHB-bankok is a Mészáros-érdekeltségek célkeresztjébe kerülnek, ugyanis velük teljes a rendszer. Egy felvásárlásokban jártas beszélgetőpartnerünk szerint a tőzsdén jegyzett FHB Jelzálogbank Nyrt. megszerzése nem egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert a kisbefektetők részesedésének megvásárlására nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie az új tulajdonosnak. De óvatosan kell eljárni az FHB Kereskedelmi Bank megszerzésekor is, hiszen a betétállományában jelentős az emberektől a Magyar Posta fiókhálózatában begyűjtött megtakarítás, valamint az állami vállalatok betétállománya, így akár egy átmeneti működési zavar is jelentős kockázatot jelent. Megjegyezte: úgy tűnik, első körben a legegyszerűbb lehetőséget választották a pénzszerzésre; az állami tulajdonú baráti banktól hiteleket felvenni, és főbeszállítóként számlázni a számára.

Takács vagy Szakács?

Elutasította az ügyészség Szakács László szocialista országgyűlési képviselő postaügyben tett feljelentését, igaz, az erről szóló levelet Takács Lászlónak címezték. A frakcióvezető-helyettes különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt a Magyar Posta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) képviselői ellen kért vizsgálatot. Azért fordult a legfőbb ügyészhez, mert szerinte a vagyontörvény kijátszásával a magyar állam elveszítette meghatározó befolyását az egyik legnagyobb állami cégben, a Magyar Postában. A politikus a feljelentésben hosszasan kifejtette és alátámasztotta, miként szerzett Spéder Zoltán nagyvállalkozó az érdekeltségein és az emberein keresztül irányító befolyást az állami vállalatban.

Az ügyészség meghökkentő választ adott. Egyebek mellett szerintük a feljelentés nem jelölte meg azt a jogszabályt, belső szabályzatot, munkaköri leírást, amelyet a sérelmezett cselekmény elkövetői megsértettek. A feljelentésben foglaltak pedig bűncselekmény gyanúját nem keltik. Szakács László ezt úgy értelmezi: az elutasítás indoklása szerint ő nem nyomozta ki elég jól az ügyet. Csak hát nem is akarta, mivel úgy véli, ez a bűnüldözési szervek és a vádhatóság feladata.

Még mindig semmi

Nagy visszhangot váltott ki július elején, hogy a Spéder-botrány után a miniszterelnök elvette Lázár János minisztertől a takarékszövetkezeti integráció, a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a nemzeti közműszolgáltató ügyeit, s a váratlanul nyugdíjba vonuló Németh Lászlóné helyett postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost nevezett ki. Bártfai-Mager Andrea a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráján dolgozik. Szeptember elején megkerestük a kormánybiztost, s megkérdeztük tőle, hogy elkezdte-e már a Magyar Posta átvilágítását, beleértve annak a leányvállalatait is. Vizsgálta-e a postánál történt privatizációkat olyan szempontból, hogy az állam és az adófizetők számára hasznosak voltak-e az üzletek? Tervezi-e a tulajdonos állam, hogy megszünteti a pénzügyi szolgáltatások esetében az FHB-csoport kizárólagosságát a postánál? Tervezi-e visszavásárolni azt az egyetlen, B sorozatú részvényt, amely extra jogokat biztosít a tulajdonosának, a Takarékbanknak a Magyar Posta felett? A cég érintett több nyomozásban is, megkapta-e már a kormánybiztos ezek eredményét?

Erre azt a választ kaptuk, hogy „a kormánybiztos 2016. szeptember 15-ig átfogó stratégiát készít a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatások hosszú távú, stabil ellátása érdekében és javaslatot tesz a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására. A Magyar Posta Zrt.-t érintő, folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak nem áll módjában tájékoztatást adni”.
Szeptember 15-én ismét megkérdeztük a kormánybiztost, hogy mi áll a javaslatcsomagban, amelyet elkészített. Erre azt válaszolta a szaktárca, hogy „a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatások hosszú távú, stabil ellátására vonatkozó átfogó stratégia, valamint a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakításáról szóló javaslat a megadott határidőre elkészült. Jelenleg ennek kormányzati szintű egyeztetése van folyamatban. A stratégiáról az egyeztetések lezárását és a szükséges döntést követően adható részletes tájékoztatás.”

Várjuk.