Mészáros Lőrinc bája

– Egy szimpla kávézás tette ismertté.

– Mert az sajnos kevésbé érdekes, hány gazda milyen sok földet nyert. De az, hogy találkoztam Mészáros Lőrinccel, és ittam vele egy kávét, meghaladta az ingerküszöböt. Én mégis az ügy jó oldalát nézem: legalább ismét bent jártam Kálmán Olgánál.

– Ott is a kávé volt a fő téma.

– Le is szidtak a szereplés miatt.

– Miért?

– Csak vicceltem. Állítólag túl harmonikus volt a beszélgetésünk. Most vicc nélkül: kér kávét?

– Földdel vagy föld nélkül?

– Ízlés dolga.

– Furcsán kommunikál a sajtóval.

– Miért? Rossznak tartja?

– Beszólogat. Minapi sajtótájékoztatóján épp az Index és az Átlátszó újságíróitól kérte számon, hogy nem voltak jelen.

– Nem tartom korrektnek. Az Átlátszó megírta, hogy „lebuktunk”, mert kiderült, hogy visszavontuk a földértékesítéseket. Azonnal meg is írtam nekik, hogy nemcsak Mészáros Lőrincét, hanem egy jogvita miatt hétszáz másikat is elhalasztottunk arról az árverési napról. De ezt már nem hozták le. Ezek után tartottam egy sajtótájékoztatót, amire még csak el sem jöttek.

– A Hír TV riportere az ön 2009-től 2013-ig bérelt lakásáról érdeklődött, mire azt vetette oda neki: „Csak jelezd a szerkesztőségben, hogy neked nem adok több interjút.”

– Ez a mondat interjún kívül hangzott el. Mindig korrekt voltam a Hír TV-vel, válaszoltam a kérdéseikre. A riporter erre azzal támadott nekem, hogy soron kívül kaptam szociális bérlakást. Ehhez képest akkor, huszonkilenc évesen, „vízhordófiú” voltam az ellenzéki Fidesz-frakcióban, és nem szociális, hanem sima lakást béreltem.

– A kávéügyről meg azt hangoztatta: csak az újságírók kerítenek nagy feneket a találkozónak.

– Megértem az újságírókat, Mészáros Lőrinc érdekes téma. Ha találkozik a földügyi államtitkárral, felvetődik, hogy úristen, vajon mi történhetett.

– Ön azt mondta: kizárólag fociról beszélgettek.

– Tudom, a focis dolog hihetetlen, pedig ez a valóság.

– Önnek a vagyongazdálkodásban van gyakorlata. Bevallottan nem agrárgazdasági szakember, mégis folyton agrárszakmai ügyekben nyilatkozik.

– Nem értek egyet önnel, nem szoktam agrárszakmai témákban nyilatkozni, de igyekszem beleásni magam a feladatokba. Jogász sem voltam, de leültem és megtanultam a jogot. Nem esik nehezemre ez sem, gyorsan haladok.

– A ranglétrán is. A Belügyminisztériumban főosztályvezető, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, aztán pikk-pakk államtitkár. Önt idézem: „Egyik álmom az volt, hogy bejussak egy kormányülésre. Tök mindegy, hogy miért, vizet bevinni is tökéletes lett volna.” Miért vágyott annyira oda?

– Miért akarunk mi, római katolikus hívők a pápával találkozni? Mert azt érezzük, az mégiscsak valami. Én is úgy gondoltam, be kell jutnom oda, ahol a nemzetről és az ország sorsáról döntenek.

– És amikor sikerült? Olyan volt, mint az álmaiban?

– Igen. És higgye el, megindító, amikor az álmok teljesülnek.

– Az állami földek értékesítése kevésbé álomszerű: rengeteg kritika éri a rendszert.

– Mert érzelmi kérdés. Mi, magyarok, kötődünk a földhöz. De jelenleg sem azok elégedetlenek, akiknek a kormány földprogramja szól, inkább generált politikai vita folyik. A gazdák nem tüntetnek csapatokban, hogy márpedig vonjuk vissza az intézkedést. Csak a politikusok szerveznek össze nagy nehezen pár száz embert, de politikailag értékelhető ellenállás nincs. Mégis gyakran úgy érzem, másról sem szól a sajtó. Pedig több mint tíz és fél ezren vásároltak földet, minden tizedik magyar gazda földtulajdonhoz jutott. De azt megértem, hogy a média számára az ismertebb nevek érdekesek.

– Mészáros Lőrinc Orbán Viktor jó barátja.

– Nyilvános árverésen mindegy, ki kinek a barátja.

– A gázszerelői karrierjét nézve nagyon nem mindegy.

– Ne provokáljon! Földdel kapcsolatos ügyekben objektív tények alapján tudunk csak dönteni.

– Mészáros szinte valamennyi rokona, szomszédja, ismerőse is nyert. Jogilag talán minden stimmel, de morálisan biztos nem.

– Eljátszhatunk a gondolattal, hogy összeadjuk a szomszédja, a gyerekkori barátja, a felesége, a lánya földterületeit, de semmi értelme. A vagyonközösség egy házasságon belül is sok esetben megoszlik. A külön háztartásban élőknél jogszabályi szinten pláne értelmetlen összeadni a területeket.

– A parlamentben a minap a jobbikos Magyar Zoltán állította: az évi 770 milliárd forintos állami földtámogatás 76 százaléka, azaz 576 milliárd a „felső 10 százalékhoz érkezett”.

– Kezdjük a csúsztatásokkal. A támogatásokat nem a kormány, hanem az EU adja. A 2015-ös évre 300 milliárd forint volt a területalapú támogatások mértéke. Tehát mindegy, hogy oligarcha vagy családi gazdaság, egy hektárja van, vagy ötezer, a támogatás minden egyes hektár után jár. Ez az egész csak játék a számokkal. És azért az iparosított agrárgazdaságra is nagy szükség van. Persze nem úgy, hogy túltoljuk a nagyüzemeket, de démonizálni sem kell őket. A japán piacra mangalicasertés-húst családi gazdaságból, nagy volumenben nem lehet eladni.

– A 2010 előtti kormányok a nagyüzemeket támogatták jobban. Ez politikai kérdés?

– Inkább szakpolitikai. Az agrárium átitatódik a vidék helyzetével. Ha van földtulajdonom, kapok támogatást, mondjuk, állattartótelep-korszerűsítésre, járnak az agrárkörnyezet-gazdálkodási program extra támogatásai és le tudok hívni öntözési támogatást. Mindez csak ösztönöz arra, hogy ne költözzek egy 54 négyzetméteres városi lakásba. A családigazdaság-program társadalomfilozófiai háttere a vidék megtartó képességének erősítése: nagyüzem egyenlő munkahely, családi gazdaság egyenlő vállalkozás. Ez filozófiailag két eltérő szemlélet. Mi azt szeretnénk, hogy a családi gazdaságok 80 százalékban domináljanak. A nagyüzemek akár nagyobb profitot érhetnek el, többet tehetnek hozzá a GDP-hez, de ha mindent figyelembe veszek – munkahely, vidékmegtartó képesség, egészséges élelmiszer –, rögtön változik a kép.

– Mégsem nőtt az agrárszektorban dolgozók száma.

– Talán ez még nem látványos! Hat éve kormányzunk, a Földet a gazdáknak! programról 2012-ben született döntés, 2013-ban indították el, a gazdák 2014-ben léptek birtokba. A változáshoz tíz-húsz év kell. Minimum ennyi idő, míg egy ötven hektáron dolgozó fiatal gazdának GDP-ben kimutatható termelése lesz.

– Lázár János az állami földeladásokat nagyon másképp indokolta: „Eladtuk az összes mezőgazdasági cégünket, rég túl vagyunk a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket. Kinek kell ez a világ? Nem hiszem, hogy bármelyikük is ezt akarja, hogy ezen a pár százezer hektáron elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét.”

– Indoklása társadalompolitikailag ugyanaz, mint az enyém. Tisztességes rendszert alkottunk. Minden természetes személynek, aki földműves, 300 millió forintos hitelkeret áll rendelkezésére, nincs pályázati felvétel, odamehet az árverésre, és licitálhat. Az nyer, aki a legtöbb pénzt kínálja. Az oligarcha, a stróman nem tudja elvinni a földet, mert a szerződést ki kell függeszteni, a helyi földművesnek pedig elővásárlási joga van. Ennél jobb rendszert jelenleg nem tudok elképzelni.

– Mégis számos politikusnak, családtagjaiknak, Mészáros Lőrinchez hasonló, kormányközeli figurának sikerült alaposan bevásárolni földből. Néhány példa: Tiborcz István, L. Simon László, Fazekas Sándor, Lázár János, valamint családtagjaik, ismerőseik, szomszédjaik, kollégáik.

– Fazekas miniszter úr nem vett egyetlen hektár földet sem. Lázár János édesapja 14,4 hektárt vásárolt.

– Hirtelen rengetegen végezték el a törvény által előírt aranykalászosgazda-tanfolyamot.

– Egyes adatok szerint több ezerrel nőtt a földvásárlásra jogosultak száma. 10 millióból 9 millió 900 ezer állampolgár nem vehet földet. A kérdése tényleg az, hogy százezer földművesből hogy lett 102 ezer? Alig több mint százezer ember ugyanis korábbi végzettsége okán – egyetem, agrármérnök, állatorvos – vagy évtizedek óta igazolt gyakorlattal lett aranykalászos gazda. Tőlük féltjük a magyar földet?

– Ha ennyire rendben van minden, kávézása miért verte ki a biztosítékot a közvéleményben?

– Polgármester úr bája miatt.

– Mármint Mészáros Lőrinc bája miatt?

– Én nyilván nem vagyok érdekes.

– A találkozó után csak visszavonták a pályázatokat.

– Ez nem igaz! Csupán május 19-ről május 30-ra halasztottuk az árveréseket. Az általa bérelt földet is eladjuk, bárki vásárolja is meg.

– Pont egybeesett a kávézás és a halasztás.

– A kollégámat, aki aznap kiadta az utasítást az NFA-nak, rendesen leszidtam.

– Miért?

– Már egy héttel korábban megbeszéltük a dolgot. Ha előző nap kimegy az utasításom, nincs hír a kávézásból.

– Alighanem akkor is van hír. Sallai R. Benedek LMP-s képviselő hivatali visszaélés miatt feljelentette önt.

– És mi lesz belőle? Már megint az, hogy az ügyészség fideszes, mert nem tudom elképzelni, hogy egy kávézás mitől lenne hivatali visszaélés. Hogy rendeljen el erről nyomozást? Persze az ellenzék helyében én is ezt csinálnám. A korrupció fontos hívószó, amivel bármikor lehet hatni a választókra.