Mérgező a csapvíz Magyarországon? – mutatjuk, hol ne igyon belőle

Az egészségünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű az a víz, amit minden nap iszunk. Jó hír, hogy szinte mindenhol jó minőségű csapvíz folyik itthon, de azért akad egy-két település, ahol az arzéntartalom még mindig magas. A nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet aggályos – írja a Portfolió.

Magyarországon jó a vezetékes vízzel való ellátottság

Az NNK oldalán elérhető legfrissebb, 2020-as ivóvízminőség jelentés szerint országosan a lakosság 99 százaléka számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (83,2 százalék). Közel 100 százalékos viszont az ellátottság Budapesten és 10 megyében. 

Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből (legnagyobb részt rétegvízből és parti szűrésű kutakból) származik, a felszíni vízkivétel csak a teljes ivóvízellátás kevesebb, mint 5 százalékát teszi ki – derül ki a jelentésből.

A növényvédőszerrel való szennyezés terén romlás tapasztalható

A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében jelentős területi eltérések vannak, de az országos helyzetkép igen kedvező, a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. 

A korábbi évektől eltérően 2020-ban három megyében (Bács-Kiskun, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén) is esetileg kimutatható volt szolgáltatott vízben határérték feletti peszticid tartalom.

A peszticidek, növényvédőszerek – azaz a különféle rovarölőszerek, gyomirtószerek, gomba- és algaölőszerek, rágcsálóirtók a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe.

Még mindig vannak települések a Dél-Alföldön, ahol arzénos a víz

Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. 2020 végére azonban az arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett települések száma 10-re csökkent. Azon a 10 településen és településrészen, ahol még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak, amelynek minőségét ugyancsak rendszeresen ellenőrizte a népegészségügyi hatóság – derül ki a jelentésből.

Azok a települések, amelyek az NNK 2020-as listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), az alábbiak:

• Ferencszállás (Csongrád-Csanád megye)
• Földeák (Csongrád-Csanád megye)
• Kiszombor (Csongrád-Csanád megye)
• Kálrafalva (Csongrád-Csanád megye)
• Makó (Csongrád-Csanád megye)
• Makó-Rákos (Csongrád-Csanád megye)
• Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
• Nagybánhegyes (Békés megye)
• Óföldeák (Csongrád-Csanád megye)
• Székkutas (Csongrád-Csanád megye)

Közegészségügyi szempontból a nitrit határérték túllépés lehet kockázatos – írják. A nitrit jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkezik. Az ammónium a magyarországi rétegvizekben (elsősorban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön) geológiai eredetű, nem emberi tevékenységből származik. Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrit határérték túllépés, a nitrit koncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma szerencsére évről évre csökken.

Az ólom a vezetékekből származik

Egy elvégzett reprezentatív országos felmérés eredményei alapján elsősorban a fővárost és 5000 fő feletti településeket érintheti az ivóvíz ólom szennyezettsége.

Az ólomkockázat szempontjából a magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült érintett lakosszám 746 ezer fő.

A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben.

(Kiemelt képünk illusztráció. Vizet osztanak a Dunántúli Regionális Vízmű tartálykocsijából Nagyatádon 2020. július 26-án. A heves esőzés miatt keletkezett villámárvíz elöntötte a nagyatádi vízművet, ezért a városban, valamint Ötvöskónyiban és Lábodon korlátozzák a vízszolgáltatást, illetve csak forralás után iható a vezetékes víz. Fotó: MTI / Varga György)