Megszavazták a rabszolgatörvényt az Országgyűlésben, jöhet a heti hat nap munkanap is
A szabályokat áthágva a fideszes parlamenti többség szerdán megszavazta a Munka törvénykönyve módosítását, amelynek értelmében a munkáltatók évi 400 óra túlórára is kényszeríthetik a munkavállalóikat, 12 hónap helyett 36 hónap áll a rendelkezésükre, hogy odaadják az ezért a munkáért járó pénzt. A jogszabályt 130 igennel 52 nem ellenében fogadták el egy tartózkodás mellett.
A szavazás azért volt illegális, mert képviselői kártya nélkül is lehetett voksolni, amit név szerinti gépi szavazás esetében a törvény nem enged. A jogszabály elfogadását „Hazaárulók!” kiáltások kísérték, előtte több fideszes és ellenzéki képviselő is a Himnuszt énekelte. Az ellenzékiek feltartott képviselői kártyával szavaztak, később pedig sajtótájékoztatón ítélték el a jogszabályt. Jelezték, hogy a szakszervezetekkel együtt az utcára hívják az embereket.
A törvénymódosítás elfogadását az ellenzék minden eszközzel próbálta megakadályozni, ma hatalmas botrány tört ki az Országgyűlésben, amikor az ellenzéki képviselők odaálltak a pulpitus elé, és nem engedték, hogy a fideszes Latorcai János levezesse az ülést.
A Munka törvénykönyvének a módosításáról a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be nemrég törvényjavaslatot. A javaslatnak két neuralgikus pontja van, az egyik, hogy 250-ről 400 órára emelnék a maximális túlóraszámot, a másik, hogy az ezért járó pluszpénzt a munkáltatók nem 12, hanem 36 hónapon belül adhatnák oda a munkavállalóiknak. A 400 óra túlórához elég lenne, ha a munkáltató írásban megállapodik a munkavállalójával.
Az ellenzék hétfőn 2925 módosító indítvánnyal próbálta néhány túlórára kényszeríteni az Országgyűlésben kétharmados többséggel bíró fideszes képviselőket, de a terv kudarcot vallott, mert a módosító indítványokról egyetlenegy szavazást tartottak. Emiatt a parlamenti ülésteremben kitört a botrány, az ellenzéki képviselők sípszóval és bekiabálásokkal, aztán kivonulással tiltakoztak a döntés ellen.
A Policy Agenda múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott reprezentatív felmérése szerint a munkaképes korú magyarok 83 százaléka ellenzi a Munka törvénykönyvének a módosítását, 81 százalékuk pedig úgy látja, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértékének a növelése csak arra jó, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága is nőjön.
Ha az Országgyűlés elfogadná a Munka törvénykönyvének a módosítását, a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlórákra a munkavállalók jelentős részét. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy héten át reggeltől estig munkára kötelezhetnék, ami éves átlagban akár heti hat munkanapot, 48 és fél óra munkát jelentene.
