Meglepő nyilatkozat vörösiszap-ügyben - nem is volt katasztrófa
A vörösiszap katasztrófa kapcsán az egészségügyi ellátás nem volt veszélyben, ezért a regionális tisztiorvosnak nem is kellett volna kihirdetni az egészségügyi katasztrófahelyzetet - közölte az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat. Az ÁNTSZ a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagált, melyben egyebek mellett azt írták, hogy Müller Cecília, a közép-dunántúli regionális tiszti főorvos - szembefordulva a kormányzati határozattal - nem hirdette ki az egészségügyi katasztrófahelyzetet, mivel azt nem tartotta indokoltnak.
"A vörösiszap gátszakadás katasztrófa, melynek következtében a kormány ki is hirdette a veszélyhelyzetet, de nem egészségügyi katasztrófahelyzetet, hiszen nem omlott össze az egészségügyi szolgáltatás" - hangsúlyozta az ÁNTSZ. Emellett kiemelték, hogy a regionális tiszti főorvos határozatára a térség alapellátást, járó- és fekvőbeteg szakellátást végző szolgáltatói életbe léptették saját, katasztrófa esetén alkalmazandó tervüket és még ma is ez alapján dolgoznak - írta az MTI.
Az újság másik "vádpontjának" nevezték, hogy az ÁNTSZ akadályozza a többlet ellátásért járó költségek megtérítését, sőt még bírságot is kilátásba helyez. Erre reagálva idézték az ide vonatkozó kormányrendeletet, mely szerint a védekezésben felmerült költségeket a kormány biztosítja. A ténylegesen felmerült egészségügyi költségekről a szolgáltatókat nyilatkoztatva, az ÁNTSZ adatokat kér be és továbbít a kormányzat számára.
A november 4-én elküldött, az országos tiszti főorvos által aláírt összesítés tartalmazza a Veszprém megyei, az ajkai és a győri kórház, a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-rendelőintézet Baleseti Központja, az Állami Egészségügyi Központ, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház mellett Kolontár, Somlóvásárhely és Devecser települések alapellátási szolgáltatói, az ÁNTSZ Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli regionális és kistérségi intézetei, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Környezetegészségügyi Intézet, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet valamint a foglalkozás egészségügyi orvosok által végzett túlmunkák többletköltségeit, a dologi kiadásokat, a szükséges eszközök beszerzésének, illetve a károsodott eszközök visszapótlásának ellenértékét is - sorolja a közlemény.
A finanszírozás elősegítése érdekében az ÁNTSZ illetékes regionális intézete megkereste a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztárt, amely az érintett egészségügyi szolgáltatókat közvetlenül tájékoztatta a többletköltségek megtérítésének eljárási rendjéről - írták.
A bírságolásra vonatkozóan kifejtették, hogy a sérültek egészségügyi ellátása biztosítása érdekében az egészségügyi szolgáltatóknak - az előírtak szerint - fel kell venniük a kapcsolatot az érintett védelmi bizottságokkal, mentőszervezetekkel, katasztrófavédelmi szervezetekkel és egyéb szervekkel, az ellátásról pedig napi jelentésben kell beszámolniuk. Ha ezt nem tennék, akkor szabhatna ki bírságot a szolgálat - közölte az ÁNTSZ.
