Meglepő adatokat tett közzé a Publicus Intézet

A közvagyon alapítványokba szervezéséről kérdezték a magyarokat. Még a kormánypárti szavazók többsége sem ért egyet a döntéssel.

2021. június 11., 11:04

Szerző:

A közvagyon alapítványokba történő átszervezéséről kérdezte a magyarokat a Publicus Intézet. A megkérdezettek 62 százaléka hallott erről a kormánydöntésről. Sokan nem értenek vele egyet, még a kormánypártiak sem. A felmérés a Népszava megrendelésére készült, amelyből a megkérdezettek azt is világossá tették, hogy a Fidesz–KDNP arra készül, hogy egy esetleges választási vereség után is komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen vagyon felett rendelkezhessen.

A megkérdezett ellenzéki szavazók 85 százaléka hallott a döntésről. Az ellenzékiek közül a Momentum és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai a legtájékozottabbak, bő kilenctizedük hallott a kiszervezett már több ezer milliárdos közvagyonról, míg legkevésbé a jobbikosok, akiknek így is 77 százaléka előtt ismert a kormány manővere.

Ennél is meglepőbb az: a teljes népesség háromnegyede, köztük a Fidesz–KDNP-sek 54 százaléka is helytelennek tartja, hogy a közpénz magánfenntartású alapítványokhoz vándoroljon.

Az ellenzékieknek csak 9 százaléka szerint pozitív a döntés. A válaszadók 58 százaléka – és a fideszesek harmada – szerint a kormány azért szervezi ki az állami vagyont, hogy egy esetleges választási vereség után a Fidesz, s ne a hatalomra kerülő ellenzék rendelkezhessen felette. Még a Fidesz–KDNP legnagyobb bázisának számító kistelepüléseken élőknek is több mint fele így vélekedik.

Valamivel kevesebben, 53 százalék – köztük 31 százaléknyi kormánypárti szavazó – véli úgy: a végső cél, hogy az így kiszervezett vagyont tetszőleges áron lehessen eladni Fidesz-közeli cégeknek. Csak 29 százalék hisz benne, hogy a kormány így védené a stratégiai állami vagyont, nehogy az külföldiek kezébe kerüljön.

Az Országgyűlés április végén szavazta meg, hogy a közvagyont alapítványokba szervezzék ki. A Népszava több cikkben is írt már erről a jelenségről, amelynek gyakorlatilag az a célja, hogy a kormánypártok egy úgynevezett második államot építsenek ki. Ezzel biztosítanák ugyanis egy esetleges választási vereség után, hogy a komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen vagyon felett továbbra is rendelkezhessenek.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Vajda János)

 

18:28

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.