Megfigyelik a hazatérőket
Ellentétben az uniós tagállamok többségével, nálunk a hatóságok még csak hozzávetőleges adatokat sem közölnek arról, hogy adataik szerint hány magyar állampolgár, vagy tartósan és jogszerűen Magyarországon élő külföldi vesz részt a szélsőségesek oldalán az iraki vagy a szíriai harcokban. De a térségből hazatérő gyanús magyarokat persze megfigyelik.
A Népszabadság érdeklődésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) azt közölte, hogy a nemzetközi együttműködésből származó adataik szerint „a harcok által érintett területeken több mint ezer uniós polgár tartózkodik, de a számuk elérheti akár az ötezret is. Vannak köztük, akik „csak„ humanitárius, illetve logisztikai segítséget nyújtanak a harcoló feleknek, de sokan közvetlenül is részt vesznek a harci cselekményekben.
„Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében – az uniós társszervekhez hasonlóan – a Terrorelhárítási Központ is folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a fegyveres konfliktusokban érintett területeken zajló eseményeket”, írta a Népszabadság kérdéseire válaszul a TEK. „A térségekben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok ugyanis minden tagország számára nagyfokú nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek„, tették hozzá.
„A terrorelhárítás területén ugyanis nemzetközi trend, hogy az illetékes állami szervek kiemelt figyelmet fordítanak a külföldön harcoló, befolyásolásra, illetve radikalizálódásra hajlamos, terror jellegű tevékenységekkel összekapcsolható személyekre”, írta a TEK.
Nálunk egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a magyar állampolgár, aki – a szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
Bár 2003 óta a statisztikák szerint nem indult büntetőeljárás tiltott toborzásért, ez még nem jelenti azt, hogy nem harcolnak magyarok a Közel-Keleten, vagy hogy nem fordulnak meg valamelyik térségbeli terrorista kiképzőtáborban.
A TEK vezetői korábban elismerték, tudnak olyan magyarokról, akik megjárták már az al-Kaida jemeni kiképzőbázisát. Akkor nem cáfolták azokat a szakértői becsléseket sem, amelyek szerint tízes nagyságrendű lehet a szélsőséges csoportokban harcoló magyarok száma, de valószínűleg nem haladja meg az ötvenet.
Annak, hogy nem indult ellenük eljárás, három oka lehet: Még nem tértek haza. Nincs ellenük elegendő közvetett bizonyíték, azaz a TEK is csak hallotta, hogy terrorista kiképzésen vettek részt. Avagy ügynökei, informátorai védelmében halogatja a terrorelhárítás a nyílt eljárás megindítását.
