Semjén törvényjavaslata lényegében minden személyes adatunkat tálcán kínálhatja fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak

Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát” - írta a Népszava.

A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát, ám adatvédelmi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja.

Vagyis – ha a parlament ma elfogadja a javaslatot – akkor szakértők szerint a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki - Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A „kommunikáció tartalma nélküli” adatforgalom-figyelés azt jelenti, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy esetleg naplóadatokat vizsgálják. Ennek következtében a szakszolgálatnak elvben csak arra lenne jogosultsága, hogy megnézze, folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt már nem ismerhetné meg, hogy ennek pontosan mi a tartalma.

A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába.

Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint

a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek.