Megfenyegette a KDNP-s az egyházi vezetőket

Szégyenletesnek minősítette a KDNP egyik képviselője az egyházi vezetők válaszát, amelyben nemet mondtak a kormány kommunikációs államtitkárának a Trianon-emléknapra kért harangzúgás ügyében. Egyházi források szerint viszont a politikusok teljesen félremagyarázzák, hogy miért nem „rendelték el” az országos harangozást.

2012. június 16., 08:03

Varga László KDNP országgyűlési képviselő a Lánchíd Rádió adásában fejtette ki a véleményét a történelmi felekezetek leveléről, amelyet a Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán a harangok megkondításával kapcsolatban írtak Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárnak. A képviselő kemény hangvétele szokatlan a történelmi egyházak és a KDNP, valamint a kormányzat eddigi kommunikációjához képest, és olyan képet fest, mintha a Trianon-nap óta nemhogy csökkent, hanem egyenesen nőtt volna a feszültség a kérdésben. Az interjú fenyegetésnek is felfogható mondatokkal zárul: „remélem a közfelháborodás...a rendelkezés miatt, nem hiszem, hogy még egyszer meg merik tenni ezt a szégyenletes felhívást!” – írja az

Index.

Valójában felhívásról nem volt szó, csupán három történelmi egyházi vezető írt válaszlevelet az államtitkárnak. Az is csak akkor jelent meg az interneten, mikor a levél után Kovács Zoltán a tömegtájékoztatásban úgy nyilatkozott, hogy mindenki meg fogja húzni a harangokat. Egy katolikus egyházhoz közel álló forrástól az Index megtudta: nem értik, hogy erre a nyilatkozatra miért volt szükség, amikor jó a viszony a két fél között. Érthetetlennek nevezte, hogy amikor megkésett, ügyetlen állami szervezésről van szó, utána miért akarja bárki dezinformáló propagandával lejáratni az egyházakat. „Nem igaz, hogy az egyházi vezetés megtiltotta a harangozást, csak nem tett eleget annak a kérésnek, hogy azt országosan rendeljék el. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha időben, előbb hivatalosan is megkérdezik a felekezeteket, és egyeztetnek a kérdésben. Így már majdnem utasításnak tűnt a levél”. A portál egyházi forrása szerint nem igaz az, hogy Trianon évfordulója alkalmából 90 éve mindig szóltak az ország harangjai: sem állami rendeletre, sem másként. Állami hatóság ezt 1990 óta sem rendelte el. Az első ilyen felszólítás 2010-ben íródott, hivatkozva a 90 éves kerek évfordulóra. De például 2011-ben ezt nem szorgalmazták. Ettől sem akkor, sem most nem volt akadálya, hogy helyenként ebből az alkalomból harangozzanak.

Téves olvasatnak, sőt, tendenciózus belelátásnak tartom azt az értelmezést, hogy az egyházak a június 4-i harangozás központi el nem rendelésével elfordultak volna a nemzeti összetartozás ügyétől, Trianon emlékétől – reflektált a támadásra Tarr Zoltán zsinati tanácsos a reformatus.hu-nak adott interjújában. Tarr határozottan cáfolta, hogy utasítás lett volna a három egyházi vezető levele, „természetszerűleg nem tiltottuk meg a harangzúgást, amit jól mutat, hogy sok templomban megszólaltak a harangok és sok helyen megemlékezéseket is tartottak”. A református zsinat tanácsosa szerit az államtitkári kérés alig egy héttel a nemzeti összetartozás napja előtt, egy péntek délután érkezett: „ha komoly volt a felkérés, akkor bántónak kell vennünk a kérést, mert nem vette figyelembe az érintett egyházak működését, szervezeti rendjét és azt, hogy egy ilyen felhívás meghirdetése, elrendelése valamennyi gyülekezetnél, nem megoldható egy hét alatt”.