Megálljt kell parancsolni!
Tipikus magyar sztorik. Kubatov Gábor fideszes kampányigazgató – minden pécsi „komcsi” közeli ismerője – elszólta magát: tudják, kik az ellenfél szavazói. A világhálóra került werkfilmből pedig a közelmúltban kiderült, miféle módszerekre okítják aktivistáikat. Felháborodás a baloldalon, sunnyogás a jobbon, majd „hivatalos” csend. Gyöngyösi Márton zsidólistázna, Bayer Zsolt cigányozik. Felháborodás, sunnyogás és megint csend. Az ügyészség is hallgat. Miért? NEJ GYÖRGY Jóri András korábbi adatvédelmi biztost és Tóth Mihály büntetőjogászt kérdezte.
– Mi a véleménye a werkfilmen látható kiképzésről?
– Súlyos törvénytelenségeket mutat be, amelyeknek az adatvédelmi törvényben szabályozott jogi, emellett erkölcsi szankciói is lehetnek. Ám a büntetőjogi megítélés erősen aggályos. Szóba jöhetne a választás rendje elleni bűncselekmény, ám eszerint az elkövető erőszakkal, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással törekszik befolyásolni a választót, meg kell sérteni hozzá a választás titkosságát. A videó alapján erőszak, fenyegetés nem történt, és a megtévesztésre sincs konkrét bizonyíték.
– De a személyes adatokkal nagy valószínűséggel visszaéltek, nem?
– Ha valaki más politikai véleményéről vagy pártszimpátiájáról gyűjt információt, és megszegi az adatkezelési szabályokat, egyéb feltételek mellett két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
– A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentéseket, mondván: a sajtóhír nem bűncselekmény.
– Egyet kell értenem az ügyészséggel, mert ezt a bűncselekményt csak jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva lehet elkövetni. Nem tudunk arról, hogy az aktivisták kaptak-e pénzt, s ha igen, ez jogtalan előnynek minősül-e. A jelentős érdeksérelemről sincs konkrét ismeretünk. És akad még egy gond: három év után ezek az ügyek elévülnek. Ez az idő letelt, bár az adatok megsemmisítésétől kell kezdeni a számítást, arról viszont nem tudunk semmit.
