Még a Rákosi-rezsimben sem
A Szénási Sándornak adott interjúban (az első részben) Görgey Gábor megállapítja, hogy még a Rákosi-rezsim idején sem süllyedt az ország olyan mélyre, mint ma a modornak pocsék és alantas világába. Az antiszemitizmust illető megállapításához csatlakozva jutott eszembe az a mondat, amit nem sokkal az 1944. március 19. utáni hetekben, társaságban egy idősebb úrtól hallottam: alig várom már, hogy úriember megint antiszemita lehessen. Ez a mondat a kulcsa annak, hogy a magyar holokauszt idején számos, egyébként jobboldali vagy annak tartott ember mentette, rejtegette, segítette zsidó vagy annak minősített embertársait.
Végül – csupán a rend kedvéért – megjegyzem, hogy Teleki Pál nem az általa kezdeményezett zsidótörvény miatt érzett erkölcsi szégyen okán, hanem a magyar–jugoszláv örök barátsági szerződés megszegése miatt lett öngyilkos. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy ha megéri a magyar holokausztot, ellene tett volna. Antiszemita volt ugyan, de gyilkos nem.
Legvégül: Eötvös Károly a dzsentri Eötvös-ág fia, nem báró volt. A kitelepített idős zsidó bíró neve helyesen: Dirsztay.
Dr. Del Medico Imre, Budapest
