Még a Nógrád is lenyomja a Magyar Hírlapot
A vidéki napilapok esetében a sajtószabadság mértéke elmarad ugyan az ideálistól, de a kedvezőtlen sztereotípiákkal szemben a helyzet árnyaltabb – állítja Zöldi László sajtótörténész.
– Nem érzik a súlypontot, akik a megyei lapokat „kifelejtik” a magyar sajtó fősodrából, hiszen a vidéki újságok összpéldányszáma meghaladja az országos lapokét, megyénként nyolc–hatvanezer olvasót érnek el. Már a rendszerváltás idején is magasabb példányszámot produkáltak, mint az országos sajtó, ráadásul az elmúlt negyedszázadban csak a felére esett vissza az eladásuk, miközben az országosok elveszítették olvasóik kétharmadát.
Zöldi hozzáteszi: az országosnak számító Magyar Hírlap példányszámát még a legkisebb megyei napilap, a Nógrád Megyei Hírlap is megelőzi.
– És miközben a Népszava országos terjesztésűnek számít, legtöbb olvasója mégis a fővárosban és a budapesti agglomerációban él. Pontosításra szorul az a vélekedés is, miszerint a vidéki lapokat a Fidesz-kormány kézből eteti. Tény, hogy a települési és a megyei önkormányzatokkal kötött, esetenként pénzzel járó szerződések miatt a megyei napilapokban nyomasztó túlsúlyban vannak a kormánypárti hírek, ám ettől még az ellenzék megjelenhetne a regionális sajtóban, ha kihasználná a kínálkozó lehetőségeket. Korábban előfordult, hogy egy megyei napilap tudatosan kötött megállapodást a megyeszékhely és a megye eltérő politikai vezetésű önkormányzatával, ami segített kiegyenlítetté tenni az orgánum hangvételét. Ez a megoldás az elnarancsosodott országban már nem működik. A szakértő vitába száll azzal az állítással is, hogy az összes vidéki lapot egy kalap alá lehet venni. Szakmai szempontból értő kézzel szerkesztett, kiegyensúlyozottságra törekvő orgánumnak véli a Somogyi Hírlapot, a Dunántúli Naplót, a Heves Megyei Hírlapot (valamennyi MediaWorks-érdekeltség), továbbá a Délmagyarországot, a Kisalföldet, a Vas Népét és a Fejér Megyei Hírlapot.
Zöldi hozzáteszi: a sajtószabadság szempontjából a legsebezhetőbb helyzetben az önkormányzati tulajdonú orgánumok vannak. Igaz, az ott dolgozók kiszolgáltatottsága átível kormányzati ciklusokon. A közösségi média terjedésével viszont a kisebb településeken is javítható a helyzet. Többször előfordult, hogy az erőskezű polgármesterek által elhallgatásra ítélt hírek a Facebookon keresztül csak megjelentek a helyi nyilvánosságban.
