Matolcsyt nem az elszálló infláció, hanem Budapest feldarabolása izgatja

Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzet hétfői számában az elszálló infláció helyett a „a Budapest-dilemmára” kínált megoldást.

Nem önben van a hiba, ha nem tudja, mit jelent ez a kifejezés, így hát Matolcsy György el is magyarázta az olvasónak. Eszerint lényegében elismeri, hogy Budapest egy világváros, ugyanakkor felveti a problémát, miszerint gazdasági szempontból egy „vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége”. Indoklása szerint ugyanis Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős, ráadásul messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól.

Érdemes megjegyezni Matolcsy szavaival szemben, hogy míg a budapestiek Magyarország népességének csupán 17,8 százalékát teszik ki, itt állítják elő az ország GDP-jének 36,8 százalékát. Ráadásul az Eurostat 2019-es adatai alapján az egy főre jutó, vásárlóerő paritással korrigált GDP tekintetében Budapest az EU-átlag 151 százalékát hozza, amivel olyan fővárosokat is megelőz, mint Bécs vagy Berlin.

Itt azonban nem ér véget a sor, a jegybankelnök ugyanis több javaslatot is tett – az általa kreált „dilemma” feloldására. Matolcsy véleménye szerint egy 600 ezres Budapest lenne egészséges és arányos, ehhez pedig így lehetne eljutni: 

• meg kell növelni a budapesti kerületek önállóságát: a belső kerületek egymással működnének együtt, a külső kerültetek pedig inkább a főváros környezetének településeivel alkotnák a „patkóvárosok hálózatát”.
• a külső kerületeket önállóan kell a Budapesten kívüli településekhez kötni;
• Pest, Buda és Óbuda 2023-ra eső 150. évfordulójára Matolcsy György megteremtené „a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket”, vagyis helyi népszavazásokat tartana a kiválásról.

A külső kerületek önálló városként való újjáalakulása Matolcsy György jegybankelnök szerint „óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre”. 

(Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI)