Matolcsy a Niagarának kormányozta a gyorsnaszádot

Sajnos úgy néz ki, bármi is történjen, Matolcsy György nem fog lemondani. Az unortodox gazdaságpolitika fenegyereke az elmúlt hetek után még mindig azt hiszi, hogy megválthatja Magyarországot a „vudugazdaságpolitikával”. Ezt mindenki meg fogja érezni. A saját bőrén.

Van három tényező, amiből a Fidesz politikusai sosem tudnak kifogyni: cinizmus, nagyotmondás és mellébeszélés. Ez Matolcsy Györgyre is igaz, aki a Magyar Televízió műsorában hozta szokásos formáját, és fapofával próbálta elhitetni az eddigi gazdaságpolitika sikerét.

Kedves miniszterünk a lakosságot még mindig homogén csoportként kezeli. Az elmúlt másfél évben ugyanis – paradox módon – pont azoknak a terhei nőttek a leginkább, akik rászorulnak, valamint el vannak adósodva, és azoknak csökkent legjobban, akik a legtehetősebb csoportokba tartoznak. A jövő évi 1400 milliárdos megszorítás, ami többnyire adóemelések révén valósul meg, soha nem látott terhet ró mind a KKV szektorra, mind a háztartásokra.

A bankadót pedig azért kellett bevezetni, hogy kompenzálják az egykulcsos adó által keletkezett veszteséget, és nem azért, hogy bármilyen egyensúlyteremtésben részt vegyenek a hazai bankok. Amennyiben az ortodox gazdaságpolitikát alkalmazták volna, az euró nem döntött volt negatív rekordot, a svájci frank nem mozogna 250 forintos árfolyam körül, és a kockázati felárak jóval alacsonyabbak lennének. A nem hagyományos módszerek miatt kerültünk a tönk szélére.


Kik ismerik el? Pozitívumot nem nagyon lehetett hallani sem bel-, sem külföldi mérvadó közgazdászoktól. Negatív kritikák viszont akadtak szép számmal, akár mostanában, akár a kicsit távolabbi múltban. Azért a Wall Street Journal-t vagy a The Economist-ot nem a hazai ellenzék irányítja. Ha pedig a többi konzervatív politikusra gondolt, még jó hogy a média előtt elismerik Magyarország „teljesítményét”, kibeszélni mégsem fognak. Azon azért nem lepődnénk meg, ha elmúlt hónapok során Orbán Viktor kapott volna pár kellemetlen telefonhívást külföldről.

Ha olyan nagy a pénzügyi egyensúlyunk, akkor miért fordulunk újra az IMF-hez? A Valutaalaphoz akkor fordul egy ország, ha finanszírozási problémája támadt. Az IMF dolga ennek kezelése, nem pedig a GDP növekedés felpörgetése.

Nekünk azért lenne pár tippünk, hogy például a Kósa-Szijjártó beszédkor kik spekuláltak a forint gyengülésére. A miniszternek egy dologban igaza van: a forint tényleg nem volt végveszélyben, mivel még most is abban van. Nem a spekulánsok miatt van tartósan 300 forint felett az árfolyam, hanem mert a befektetők elvesztették a bizalmukat az országban. Ideje lenne belátni drága Matolcsy úr, hogy az árfolyam elszállásának Ön az egyik fő felelőse. Elszenvedője pedig a magyar lakosság.

Olyan nagy a pénzügyi egyensúly, hogy lassan bóvli kategóriába sorolnak minket a hitelminősítők, az állampapírokra nincs kereslet, vagy csak extra magas hozammal. Növekedésünk a régión belül átlag alatti, és nekünk a feltörekvő országokhoz kell hasonlítani magunkat, nem a nyugati fejlett országokhoz. Ráadásul a jövő évi kilátások egyre rosszabbak.

Mint látható a legújabb elemzői jelentés alapján, amelyet a neves Merril Lynch készített, jövőre nem hogy a fogyasztás fog zuhanni, hanem még a beruházások is a negatív tartományba esnek. Látható, hogy mindeközben Lengyelországban pörög a gazdaság, pedig ugyanúgy ki vannak ők is téve az európai adósságválságnak.

Tehát már elloptak és elvertek 3000 milliárd forintnyi nyugdíjpénzt a nem létező egyensúly megteremtésére, és még 1000-et el fognak szedni valahonnan. Nem túl szép kilátások.

Na ehhez mit szóltok?