Ellenkezőképpen értelmezi az Alkotmánybíróság döntését Szijjártó és a jogászok

A jogászok szerint a szöveg egyértelmű.

2021. december 10., 11:38

Szerző:

„Nekünk a dolgunk azt elfogadni és tiszteletben tartani” - jelentette Szijjártó Péter az ATV kérdésére a taláros testület döntésével kapcsolatban. 

“Ez az alkotmánybírósági döntés segít nekünk abban, hogy továbbra is ellentmondást nem tűrően, kizárólag a magyar emberek biztonsági érdekét figyelembe vevő módon tegyünk meg mindent Magyarország biztonsága érdekében”

- mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter közölte:

“ez nem jelent más ebben az esetben, minthogy a migrációt minden eszközzel állítsuk meg. Tegyük világossá, hogy Magyarország határát csak jogszerűen lehet átlépni, az illegális határátlépés, az egy bűncselekmény”.

A külügyminiszter úgy fogalmazott: “A határunk megsértését senkinek sem nézzük el, és továbbra is a nemzetközi jogot tartjuk irányadónak. Tehát, ha valakinek el kell menekülnie a saját hazájából, akkor a jelenlegi jogszabályok értelmében az első biztonságos országban nyújthat be menekültkérelmet és maradhat ott időlegesen, amíg a menekülését kiváltó események, illetve körülmények fönnállnak” - idézte a jelenlegi szabályozást, és úgy folytatta: “ezért definíciószerűen - mivel békés országokkal vagyunk körülvéve - egyik szomszédos ország területéről érkező illegális bevándorlót sem tudjuk olyan személynek tekinteni, aki menekültkérelem iránti vagy menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett be”.

“Én azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság döntése az megerősíti az eddigi magyar migrációs politikát és az eddigi migrációs politika fenntartását”

– jelentette ki Szijjártó Péter.

A Magyar Helsinki Bizottság a döntést úgy értelmezte, hogy a kormány hiába próbálta – lengyel mintára – arra használni az Alkotmánybíróságot, hogy kibújhasson az uniós bíróság ítélete alól. A civil jogvédők az Alkotmánybíróság határozatából azt emelték ki, hogy az nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét és azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi, azaz

az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.

Amennyiben az Orbán-kormány folytatja a jogtipró keménykedést, annak komoly emberi jogi, anyagi következményei lesznek – tették hozzá, hiszen az Európai Bizottság újra az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, bírság kiszabását kéri, amiért eddig sem tartotta be az uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írta a 24.hu.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban a kormányhoz hasonlóan szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, beadványában azzal érvelt, hogy politikai érdekek nem írhatják felül az alapvető emberi jogokat.

(Kiemelt kép:  Budapest, 2021. december 6. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Konferencia Európa jövőjéről – A bővítés a jövő kulcsa? című nemzetközi fórumon a Magyar Tudományos Akadémián 2021. december 6-án. MTI/Bruzák Noémi)

 

Szijjártó Péter önkéntes munkásőrszervezetnek nevezte a FARE-t, amiért a tiltott politikai szimbólumok közé sorolta Nagy-Magyarországot, és ennek eredményeképpen a Magyar Labdarúgó-szövetség nem engedélyezheti a nagy-magyarországos molinók, zászlók bevitelét a magyar válogatott mérkőzésein. A külügyminiszter szerint a szervezet döntése a történelmi ismeretek teljes hiányára vall.