Marad a vádlottak padján a koleszterin

A hazai szívgyógyászat anyagcsere területének egyik ismert és elismert szaktekintélye a hazai és nemzetközi szakmai véleményt felsorakoztatva mutatja be - mai kutatási eredmények alapján - a koleszterinnek kapcsolatos tényeket. Dr. Császár Albert professzort kérdeztük.

2009. március 23., 16:29

Mit gondol Ön, mi az orvosi szakma véleménye Szendi Gábor kutatási eredményeiről?

„A vádlottak padjára idézzük a koleszterint” című cikkben, Szendi Gábor pszichológus és Dr. Nagy András kardiológus a koleszterinnel kapcsolatos nézeteit fejtette ki. Szendi Gábor minden mondata a nemzetközi és hazai szakmai véleménnyel ellentétes. Miután ezt az interjút szakmai portálok is átvették, ezért szükségesnek ítélem meg, hogy ennek szakmai jellegű teljes körű helyretétele megtörténjen. Nem szándékom, hogy szubjektív kritikával illessem az orvostudományi végzettséggel és tudással nem rendelkező pszichológus úr hozzáértésének színvonalát, hiszen a „vélemény szabad”.

Úgy látja, hogy ezek az érvek nem átfogó vizsgálatok eredményei alapján születtek?

Az ilyen jellegű nyilatkozatok provokatív szándékúak, szereplési vággyal fűtöttek és az érvelés a régóta ismert sablon alapján egy-két részlet kiragadásán, felnagyításán nyugszik, valamint azzal operál, hogy a „szenzációkeltés” platformján nehezített a teljes körű cáfolat, hiszen pont ezt célozza. Úgy gondolom, ebben az esetben a legmegfelelőbb, ha pontokba szedem a nemzetközi szakma megfelelően nagy esetszámú vizsgálatokra épült állásfoglalását és az ezt alátámasztó irodalomjegyzéket, úgy, mintha mindez hivatalosan egy orvosi folyóirathoz beadott cikk értékelése lenne.

Szendi Gábor érvelését, kutatási következtetését hivatalos szakmai folyóiratban is közzétehetné, ha azok helytállóak?

Szendi úrnak mindig lehetősége van álláspontjainak az összefoglalására és akár hazai, vagy akár angolul nemzetközi orvosi szaklap szerkesztőségébe eljuttatni. Biztos vagyok abban, hogy nem tette és nem is fogja, mert az egész jelenség nem erről szól. Szeretném ajánlani Szendi úrnak, hogy mérettessék meg egy európai kardiológuslap szerkesztőségi kritikájával szemben is, írja le a nézeteit természetesen mindegyiket megfelelő - itt látható módon -, az általános nézeteket összefoglaló friss irodalmakkal alátámasztva!

Vegyük sorba Szendi Gábor állításait, amit a tudományos szakma megcáfol. A nyulakkal történt kísérlet nem perdöntő?

A koleszterin és a szív-, érrendszeri megbetegedések közötti összefüggést alapvetően több millió emberen végzett megfigyelések sora, így a legismertebb Framingham vizsgálat igazolta, és nem a nyulakon történt 1913-as kísérlet. Az azóta eltelt majdnem száz évben, a mai korhoz közelebb álló vizsgálatok eredményei a helytállók (1).

A táplálkozás befolyásolja a koleszterinszintet?

A táplálkozás milyensége 10-15%-kal módosítja a szérum koleszterin szintet, elsődlegesen annak dominánsan zsír-, valamint koleszterintartalmától függően (2).

Mi a helyzet az öröklötten magas koleszterinszintben szenvedőkkel?

Az örökölt hiperkoleszterinémiában szenvedő egyének 50 éves koruk előtt infarktust kaptak, illetve a mindkét génjükben hibás kóddal rendelkezők pedig már 20 éves korukban elhaláloztak szívinfarktusban a magas koleszterinszint miatt. Szerencsére a koleszterin csökkentési lehetőségek birtokában (és nem transzzsír csökkentőkkel) ezeket az embereket meg tudjuk menteni (3). Nem közvetlen idetartozó, de Szendi úr megemlíti a hiperhomociszteinémia kérdést és az itt szóba jövő B vitamin kezelést. Azt állítja, hogy a homocisztein nevű fehérje a B (B6, folsav, B12) vitaminok hiányában felhalmozódik a vérben, és az érfalak sérülését okozza. Erről már régóta tudjuk négy, majdnem mindegyik közel 10.000 embert érintő vizsgálat kapcsán, hogy nem hatásosak a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemben (4).

A sztatinok, vagyis a koleszterincsökkentők jelentik a megoldást?

A sztatinok révén a szív- és érrendszeri betegség kockázati nyeresége 30%, sőt az újabb sztatinok nagyobb dózisaival pedig már majdnem minden második embernél elérhető, hogy 5 éven belül ne kapjon infarktust, vagy agylágyulást (5).

Mi a kockázata ezeknek a gyógyszereknek?

Felvetődött, hogy a sztatinok mellékhatásaként a Q 10 koenzim - mely minden sejt működéséhez szükséges - szintje csökkent, ezt a legutóbbi időkig nem sikerült bizonyítani a nagy összefoglalók alapján.(6)

A koleszterincsökkentők okozhatnak szívritmus zavarokat?

A Q 10 kapcsán felmerül, hogy a sztatinok súlyos ritmuszavarokat okozhatnak, nos éppen ellentétben, napjainkban válik a pitvarfibrilláció megelőzésének egyik irányelvszintű evidenciájává a sztatinok kedvező hatása (7).

Mi a helyzet a memóriaromlással? Ez sem igaz?

Erre vonatkozólag ugyancsak nagyon nagy esetszámú, kiterjedt analízisek szolgáltatnak adatokat, hogy erről szó sincs (8). Említésre kerül a D vitaminhiány eshetősége, erre Szendi úr véleményével ismételten ellentétes adatok vannak, azaz a sztatinok növelik a D vitamin szintet, és a szteroid hormonszinteket nem befolyásolják (9).

Minden gyógyszernek, így a koleszterincsökkentő, szatin tartalmú gyógyszereknek is vannak mellékhatásai. Van olyan, ami maradandó elváltozást okoz?

A sztatinok mellékhatásaival történő riogatás során leírt fatális esetszám nem 1:1 000 000, hanem ennél kevesebb (10). A sztatinokat szedőknél tapasztalt 1-2%-os májenzim emelkedés a gyógyszer elhagyásával minden esetben megszűnik, azaz átmeneti jelenség.

A rákkockázat fennáll a szedés esetén?

Nagy baklövésnek számít a sztatinok rákkockázatát növelő hatásainak állítása, mert nemhogy nem növelik a rák előfordulását, hanem 3 rákfajta esetében egyértelműen nagy összefoglaló munkák alapján csökkenteni képesek azokat (11).

Tehát Szendi úr véleményének csaknem mindegyik mondata valótlanságot állít, és ami még ennél is elítélendőbb, hogy több helyen pontosan ellentétes véleményt hangoztat.

IRODALOM
1. Kannel WB.
The Framingham Study: historical insight on the impact of cardiovascular risk factors in men versus women.
J Gend Specif Med. 2002;5:27-37.
2. Marti B, Dai S, Rickenbach M, Wietlisbach V, Bucher C, Barazzoni F, Gutzwiller F.
Total cholesterol, HDL-cholesterol and blood pressure in relation to life style: results of the first population screening of the Swiss MONIKA Project
Schweiz Med Wochenschr. 1990;120:1976-88.
3. Crouch MA, Gramling R.
Family history of coronary heart disease: evidence-based applications.
Prim Care. 2005 Dec;32(4):995-1010.
4/a Wierzbicki AS.
Homocysteine and cardiovascular disease: a review of the evidence.
Diab Vasc Dis Res. 2007;4:143-50.
4/b Marcus J, Sarnak MJ, Menon V.
Homocysteine lowering and cardiovascular disease risk: lost in translation.
Can J Cardiol. 2007;23:707-10.
5. Baigent C, Keech A, Kearney PM, Blackwell L, Buck G, Pollicino C, Kirby A, Sourjina T, Peto R, Collins R, Simes R; Cholesterol Treatment Trialists' (CTT) Collaborators.
Efficacy and safety of cholesterol-lowering treatment: prospective meta-analysis of data from 90,056 participants in 14 randomised trials of statins.
Lancet. 2005;366:1267-78.
6. Schaars CF, Stalenhoef AF.
Effects of ubiquinone (coenzyme Q10) on myopathy in statin users.
Curr Opin Lipidol. 2008;19:553-7.
7. Fauchier L, Pierre B, de Labriolle A, Grimard C, Zannad N, Babuty D.
Antiarrhythmic effect of statin therapy and atrial fibrillation a meta-analysis of randomized controlled trials.
J Am Coll Cardiol. 2008;51:828-35.
8. Wagstaff LR, Mitton MW, Arvik BM, Doraiswamy PM.
Statin-associated memory loss: analysis of 60 case reports and review of the
literature.
Pharmacotherapy. 2003 ;23:871-80.
9/a Lee P, Greenfield JR.
25-Hydroxyvitamin d and risk of stroke: possible mediation by statin therapy?
Stroke. 2009;40:e35.
9/b Böhm M, Herrmann W, Wassmann S, Laufs U, Nickenig G.
Does statin therapy influence steroid hormone synthesis?
Z Kardiol. 2004;93:43-8.
10/a Bolego C, Baetta R, Bellosta S, Corsini A, Paoletti R.
Safety considerations for statins.
Curr Opin Lipidol. 2002;13:637-44.
10/b Davidson MH, Robinson JG.
Safety of aggressive lipid management.
J Am Coll Cardiol. 2007;49:1753-62.
11. Kuoppala J, Lamminpää A, Pukkala E.
Statins and cancer: A systematic review and meta-analysis.
Eur J Cancer. 2008 Oct;44(15):2122-32.