Már most el lehet felejteni a nyugdíjprémiumot
Próbálják megőrizni a nyugdíjak értékét, ám a nyugdíjprémiumot már biztosan el fogja engedni a kormány.
A rendeleti költségvetésben a kormány tavaly nyárhoz képest 13,3 százalékkal emelte meg a nyugdíjkassza főösszegét, viszont csak 2,9 százalékkal az egészségbiztosítási alapét. Előbbiben a jelentős emelés ellenére már csak jelképes része található a júliusban még elkülönített nyugdíjprémium csaknem 25 milliárd forintra rúgó összegének – írja az Mfor.hu.
A gazdasági lap elemzésében rámutat: a benyújtott törvényjavaslatnak ez a két fejezete nem különbözik a már hatályos rendeleti büdzsétől: a nyugdíjbiztosítási alap főösszege 5554,6, az egészségbiztosítási alapé (melynek nevéből eltűnt a járvány elleni védekezésre utaló kitétel) pedig 4033,3 milliárd forintra rúg. Ezek az összegek rendre 652 milliárd, illetve 115,5 milliárd forinttal, ha úgy tetszik, 13,3, illetve 2,9 százalékkal magasabbak, mint az elfogadott büdzsében szereplő számok. Vagyis a kormányzat próbálgat a nyugdíjak értékének megtartásával az utólagos kompenzáció révén, ám az egészségügy a rendeleti költségvetés nagy vesztesének mondható.
A nyugdíjkasszán belüli elmozdulások közül is kiugróan magas, 70,8 százalékos a Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel elnevezésű sor növekedése. Ez a plusz 270,4 milliárd azt jelenti, hogy a kimondottan a nyugdíjcélú ellátások fedezetére beszedett összegen túl a költségvetés egyéb bevételeiből tartják egyensúlyban a nyugdíjkasszát, magyarul, ennyivel kevesebb jut más költségvetési kiadásokra. Erre a plusz pénzeszköz-átvételre annak ellenére szükség van, hogy a szociális hozzájárulási adóból, illetve a tb-járulékból is a nyári tervhez képest összességében 363,3 milliárd forint többletbevételt remél a kormány.
A korhatár feletti öregségi nyugdíjak idei összegét további 514,8 milliárd forinttal (14,1 százalékkal), míg a Nők 40 programra szánt összeget 68,4 milliárd forinttal (18,4 százalékkal) emelték meg. Az özvegyi nyugdíjakra 38,2 milliárddal (9,1 százalékkal), árvaellátásra pedig 6,9 milliárddal (16,4 százalékkal) szánnak többet, mint a nyáron. Ezek az összegek azonban legfeljebb a juttatás értékállóságára tűnnek elégnek.
A tizenharmadik havi nyugdíjra az eredetileg tervezettnél 46,2 milliárd forinttal többet szánnak, ez a törvényileg elfogadott összegen felül további 12,4 százalékot jelent, ami ugyancsak legfeljebb arra elég, hogy a plusz egyhavi nyugdíj ne veszítsen a vásárlóerejéből.
Ugyanakkor a kabinet gyakorlatilag lemondott az idei évi nyugdíjprémiumról. A parlament a nyáron erre a célra még 24,9 milliárd forintot különített el az idei büdzsében, ebből azonban a rendelet (és a törvényjavaslat is) csupán 1 (nem elírás, tényleg egy) milliárdot hagyott meg. Ennek oka az, hogy a nyáron elfogadott büdzsé még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált, a nyugdíjtörvény értelmében pedig a 3,5 százalékos bővülés feletti rész után kötelező lenne kifizetni ezt a juttatást. A rendeleti költségvetés 1,5 százalékos várt gazdasági növekedése miatt azonban erre a kiadásra várhatóan nem kerül sor – írja a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció. Dervalics György kézbesítő (b) a pénzt számolja Horváth Lászlónénak, a nyugdíjas lakásában. Dervalics György 15 éve dolgozik a Magyar Postánál, Nagykanizsán az 1-es számú hivatalban. MTI Fotó: Varga György)
