Már a járvány előtt is erős volt az oltásellenesség a társadalomban

A Covid megjelenése előtt megkérdezett magyarok 27 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltás több bajt okoz, mint amennyit használ. Krekó Péter szociálpszichológus szerint ma már nem lehet olyan összeesküvés elméletet kitalálni, ami ne találna követőkre. 

2021. március 22., 15:39

Szerző:

„Sosem fogom támogatni az oltást, mert ellenőrizhetetlen, tele van vegyi anyagokkal, és túl gyanús, hogy ezt tukmálják is elég erőszakosan” – idézett a Népszava cikke egy találomra kiválasztott facebookos hozzászólást, amely meglepő módon sok évvel a Covid-járvány kitörése előtt született. Az új típusú koronavírus megjelenésekor tehát nem a semmiből keletkeztek az oltást ellenző vélemények. Szintén a járvány előtt készült a Závecz Research felmérése: a megkérdezettek 27 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltás „több bajt okoz, mint amennyit használ”.

A tapasztalatokból úgy tűnik, az oltásellenesség gyakran együtt jár a maszkviselés elutasításával és a vírustagadással. Mindazok, akik rejtelmes gazdasági vagy politikai érdekeket sejtenek az általuk hisztinek minősített járvány hátterében, nem kizárólag a kommentfolyamokból meríthetnek ihletet.

Már a harmadik hullám is berobbant, amikor Pócs Alfréd ortopéd sebész február végén közzétett videójában – a Szent Korona másolatának társaságában – arról értekezett, hogy „ez a vírus nem létezik”, az egész járvány „hazugságra” épül. (A vírustagadók egyik vezéralakjának számító orvost – aki máskülönben önkormányzati képviselő Egerben – a gyöngyösi kórház elbocsátotta, a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a rendőrség házkutatást tartott nála.) Pócs eszmefuttatása néhány nap leforgása alatt sok tízezer látogatót vonzott. Ma viszont már csak egy rövid tájékoztató olvasható a helyén: „ezt a videót eltávolítottuk, mert megsértette a YouTube Általános Szerződési Feltételeit”.

Az egyszerre vicces és ijesztő nézetek időnként a fősodor közelében is felbukkannak. Az összeesküvés-elméletek – úgynevezett konteók – kutatásával foglalkozó Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója korábban elrettentő példaként említette azt a Gyanús tények a koronavírus körül című írást, amely a kormánypárti Demokrata oldalán jelent meg tavaly februárban, és komolyan eljátszott a gondolattal, hogy a járványt Bill Gates szabadította rá az emberiségre. Hasonló színvonalat képviselt a kormányzati kommunikáció is, amikor a vírus terjedéséért az „illegális migrációt” igyekezett felelőssé tenni.

Utóbbi már inkább a tudatos dezinformáció kategóriájába tartozik. Persze, ebben a versenyben akadnak nehezen legyőzhető vetélytársak: Krekó Péter szerint a „zavarkeltésben érdekelt, államilag finanszírozott orosz álhíroldalak” a járvány kitörése óta hiperaktív üzemmódba kapcsoltak.

A konteókról szóló, néhány évvel ezelőtti könyvének nemrég megjelent második kiadását Krekó kibővítette egy pandémiával foglalkozó fejezettel. A mostani járvány ugyanis tankönyvi példája annak, hogy egy mindenkit érintő negatív esemény nyomán hogyan indulnak burjánzásnak az álhírek és az összeesküvés-elméletek – mondta el a politikai elemző. 

Minden zavaró körülmény ellenére azonban hónapról hónapra növekszik az oltási hajlandóság – állapította meg a Publicus Intézet. Míg 2020 novemberében tízből négy megkérdezett, addig 2021 februárjában már a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát koronavírus ellen, amennyiben választhat az oltóanyagok közül. Az oltási hajlandóság növekedését érzékelte a Központi Statisztikai Hivatal is. Az Ipsos vizsgálata szerint szintén nőtt az oltást támogatók aránya, de ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők tábora is. Hiába csökken az elhunytak átlagos életkora a harmadik hullám során, az oltásellenes hangulat éppen a 40 év alattiak körében erősödött tovább az elmúlt hónapban.

Ugyanakkor nem feltétlenül kell megrögzött vírustagadónak lenni ahhoz, hogy valakit elbizonytalanítsanak az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és információk. A Publicus Intézet adatai szerint az uniós engedéllyel nem rendelkező orosz és kínai vakcina elutasítottsága továbbra is igen nagy. A vélekedéseket a pártpolitikai preferenciák is jelentősen befolyásolják. A kormánynak nem sikerült eloszlatnia a gyanút, hogy a vakcinák beszerzésekor a tudományos szempontokat alárendelték egyéb megfontolásoknak.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Balogh Zoltán)