Már a járvány előtt is erős volt az oltásellenesség a társadalomban
A Covid megjelenése előtt megkérdezett magyarok 27 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltás több bajt okoz, mint amennyit használ. Krekó Péter szociálpszichológus szerint ma már nem lehet olyan összeesküvés elméletet kitalálni, ami ne találna követőkre.
„Sosem fogom támogatni az oltást, mert ellenőrizhetetlen, tele van vegyi anyagokkal, és túl gyanús, hogy ezt tukmálják is elég erőszakosan” – idézett a Népszava cikke egy találomra kiválasztott facebookos hozzászólást, amely meglepő módon sok évvel a Covid-járvány kitörése előtt született. Az új típusú koronavírus megjelenésekor tehát nem a semmiből keletkeztek az oltást ellenző vélemények. Szintén a járvány előtt készült a Závecz Research felmérése: a megkérdezettek 27 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltás „több bajt okoz, mint amennyit használ”.
A tapasztalatokból úgy tűnik, az oltásellenesség gyakran együtt jár a maszkviselés elutasításával és a vírustagadással. Mindazok, akik rejtelmes gazdasági vagy politikai érdekeket sejtenek az általuk hisztinek minősített járvány hátterében, nem kizárólag a kommentfolyamokból meríthetnek ihletet.
Már a harmadik hullám is berobbant, amikor Pócs Alfréd ortopéd sebész február végén közzétett videójában – a Szent Korona másolatának társaságában – arról értekezett, hogy „ez a vírus nem létezik”, az egész járvány „hazugságra” épül. (A vírustagadók egyik vezéralakjának számító orvost – aki máskülönben önkormányzati képviselő Egerben – a gyöngyösi kórház elbocsátotta, a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a rendőrség házkutatást tartott nála.) Pócs eszmefuttatása néhány nap leforgása alatt sok tízezer látogatót vonzott. Ma viszont már csak egy rövid tájékoztató olvasható a helyén: „ezt a videót eltávolítottuk, mert megsértette a YouTube Általános Szerződési Feltételeit”.
Az egyszerre vicces és ijesztő nézetek időnként a fősodor közelében is felbukkannak. Az összeesküvés-elméletek – úgynevezett konteók – kutatásával foglalkozó Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója korábban elrettentő példaként említette azt a Gyanús tények a koronavírus körül című írást, amely a kormánypárti Demokrata oldalán jelent meg tavaly februárban, és komolyan eljátszott a gondolattal, hogy a járványt Bill Gates szabadította rá az emberiségre. Hasonló színvonalat képviselt a kormányzati kommunikáció is, amikor a vírus terjedéséért az „illegális migrációt” igyekezett felelőssé tenni.
Utóbbi már inkább a tudatos dezinformáció kategóriájába tartozik. Persze, ebben a versenyben akadnak nehezen legyőzhető vetélytársak: Krekó Péter szerint a „zavarkeltésben érdekelt, államilag finanszírozott orosz álhíroldalak” a járvány kitörése óta hiperaktív üzemmódba kapcsoltak.
A konteókról szóló, néhány évvel ezelőtti könyvének nemrég megjelent második kiadását Krekó kibővítette egy pandémiával foglalkozó fejezettel. A mostani járvány ugyanis tankönyvi példája annak, hogy egy mindenkit érintő negatív esemény nyomán hogyan indulnak burjánzásnak az álhírek és az összeesküvés-elméletek – mondta el a politikai elemző.
Minden zavaró körülmény ellenére azonban hónapról hónapra növekszik az oltási hajlandóság – állapította meg a Publicus Intézet. Míg 2020 novemberében tízből négy megkérdezett, addig 2021 februárjában már a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát koronavírus ellen, amennyiben választhat az oltóanyagok közül. Az oltási hajlandóság növekedését érzékelte a Központi Statisztikai Hivatal is. Az Ipsos vizsgálata szerint szintén nőtt az oltást támogatók aránya, de ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők tábora is. Hiába csökken az elhunytak átlagos életkora a harmadik hullám során, az oltásellenes hangulat éppen a 40 év alattiak körében erősödött tovább az elmúlt hónapban.
Ugyanakkor nem feltétlenül kell megrögzött vírustagadónak lenni ahhoz, hogy valakit elbizonytalanítsanak az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és információk. A Publicus Intézet adatai szerint az uniós engedéllyel nem rendelkező orosz és kínai vakcina elutasítottsága továbbra is igen nagy. A vélekedéseket a pártpolitikai preferenciák is jelentősen befolyásolják. A kormánynak nem sikerült eloszlatnia a gyanút, hogy a vakcinák beszerzésekor a tudományos szempontokat alárendelték egyéb megfontolásoknak.
(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Balogh Zoltán)