Mándy Iván kapualjai
Mándy Iván nagyon tudott legyinteni. Nem úgy, mint Füst Milán, nem teátrálisan, inkább lágyan, lazán, de Sándor Iván emlékezete szerint Mándy legyintése mégiscsak univerzális ítélet volt. Ez is kiderül Darvasi Ferenc író, irodalomtörténész interjúkötetéből, amely akár bestseller is lehetne.
Mándyról beszélget a szerző – például Mándy rokonaival, szomszédjaival, a Különlegességi cukrászda pincérnőjével, meg persze írókkal, költőkkel, más alkotókkal és más generációbeliekkel –, de voltaképpen a privát sztorizások mindegyikéből külön-külön kibontakozhatna akár egy-egy Mándy-novella is. Ezért is lehetne bestseller a kötet, csak nagyobb felhajtás kéne körülötte. Amúgy a Corvina adta ki.
– Mándy esetében valahogy kötelező, hogy az ember ne csak az irodalmi társakat kérdezze, hanem akár volt szerelmet, szomszédot, pincérnőt is. Mándy kicsit „civil” volt. Józan ésszel viszonyult a dolgokhoz. Fontosak voltak neki az irodalmon kívüli kapcsolatok is – mondta a 168 Órának Darvasi Ferenc.
Olyan furcsák nálunk az irodalomhangulati jelzőrendszerek. A nyolcvanas években, kicsit még a kilencvenesekben is, irodalmárok, írók úgy bálványozták Mándyt, ahogyan ő imádta a szép nőket. Tudvalevő, mennyire rajongott Takács Kati színésznőért vagy Tóth Krisztina költőért. Aztán a Mándy-kultusz kissé fakulni kezdett. Persze nem ritka az ilyesmi az életművekkel. Van, amelyik később sem tud lábra kapni. Darvasi Ferenc viszont újra felfedezte nekünk Mándyt, s verhetjük fejünket a falba, miért fordultunk el tőle időlegesen.
– Számomra ő az egyik legmeghatározóbb novellista. Nem ismertem személyesen, tizenhét voltam, amikor meghalt. Olvastam a könyveit, érdekelni kezdett, milyen is lehetett Mándy. Eleinte nem is gondoltam beszélgetős kötetre, csak szerettem volna azokkal találkozni, akik a közelében voltak – meséli Darvasi Ferenc.
Húsz éve halt meg Mándy Iván. Néhány nappal a halála előtt a Nappali ház folyóiratnak még elküldte válaszát egy körkérdésre: „Miért ír ön?” „A lerongyolódott házakért, a sötét kapualjakért, ahova az Isten behúzódott”, felelte Mándy. Különben Kántor Péter költő azt mondja Darvasi Ferencnek: „Mándy Ivánnal jó volt egy országban élni.” Ugye hogy lehetne ebből a mondatból is egy novellakezdet?
K. Á.
