Majdnem, mint egy diktatúrában

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

The Wall Street Journal
A menekültválság szembefordítja egymással az unió nyugati és keleti tagjait, utóbbiak nem kérnek a terhek egyenletesebb elosztásából. A legújabb, hogy Szlovákia nem hajlandó muzulmánokat befogadni, és ez csak egy példa arra, hogy az emberáradat kikezdi a multikulturalizmus európai eszményét, továbbá hogy vitát gerjeszt az integráció értelméről és a közös értékekről. Közép-Európa és a Baltikum politikusai, akiknek választói nincsenek hozzászokva a bevándorlókhoz, azzal érvelnek, hogy itt a Nyugat problémájáról van szó. A parázsló viszályt súlyosbítja Brüsszel kvótaterve, és így keleten most megerősödve érzik magukat az Európa-ellenes politikusok, jóllehet országaik korábban az orosz uralom megszüntetése érdekében szorosabb kapcsolatokat szorgalmaztak a közösségen belül. A válság a legdrámaibban Magyarországon mutatkozik meg. Orbán Viktor, aki kerítést építtet a szerb határon, az európai kultúra védelmezőjének állítja be magát. Azzal vádolja a nyugati partnereket, hogy az engedékeny menedékkérelmi szabályokkal és jóléti politikával ők maguk csábítanak ennyi menekültet a földrészre, a következményekkel viszont a magyaroknak kell megbirkózniuk. A Fidesz parlamenti frakciója a múlt héten közölte, hogy a baloldali politika miatt árasztották el az illegális határátlépők Európát, akik példátlan szociális, gazdasági, kulturális és biztonsági konfliktussal fenyegetik a keleti országokat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Majdnem, mint egy diktatúrában – írja a magyar sajtószabadságról megjelent hosszú cikke címében a vezető német konzervatív lap. Érintett újságírókra hivatkozva hozzáteszi, hogy van ugyan sajtószabadság, csak éppen a hatalom rendesen beleavatkozik, tömeges elbocsátásokkal, politikai nyomásgyakorlással. Az első nagy tisztogatás az MTV-nél zajlott le, még az előző Orbán-kormány idején, azóta a minőség zuhan a köztévénél, amely a Fidesz szócsövének számít. Az utcára került munkatársak számára a menedék sok esetben a Klubrádió, amely az ország egyetlen ellenzéki adója. Újabban azonban inkább a Magyar Nemzettől, a Hír TV-től és a Lánchíd Rádiótól rugdossák ki az embereket.

A kormányközeli médiában látnivalóan eltolódik a hatalmi szerkezet: Simicska helyett a hírek szerint Habony veszi át az irányítást, és emiatt új lendületet kaptak a személycserék. A független szerkesztőségeket ezek a politikai indíttatású változások nem érintik, még sincsenek könnyű helyzetben. A médiatörvény korlátozó jellegű, és nagyban sújtja őket a reklámadó is. Arról nem beszélve, hogy az állami cégek nem hirdetnek náluk. A Mérték független elemző műhely azt állapította meg, hogy igencsak előrehaladt a médiagazdasági és politikai érdekek összefonódása, és ez már a sajtószabadságot veszélyezteti. Bizonyíték erre a Klubrádió négyéves vesszőfutása a frekvenciáért.

Der Spiegel
A német konzervatívok szászországi főnöke után a jobboldali populistának tekintett Alternatíva Németországért elnevezésű párt alelnöke is védelmébe vette a magyar kerítést. A lap megjegyzi: éppen az az ország zárja le ismét területének egy részét, amely ’89-ben lebontotta a vasfüggönyt, és ily módon elősegítette sok ezer keletnémet menekülését, illetve az egész keleti tömb összeomlását. És a terv támogatásra talál a német politikában is. Az AfD második embere úgy nyilatkozott, hogy a fal három irányban is fontos jelzés. Egyrészt Brüsszelnek, hogy megmutassa: mennyire nincs elképzelése az EU-nak, illetve hogy milyen következményekkel járnak az uniós lépések. Másrészt üzenet a hazai lakosságnak, mármint hogy megvédi az immár ellenőrizhetetlen és integrálhatatlan menekültek áradatától; harmadrészt pedig, hogy egyértelművé teszi a migránsok számára: a legtöbb esetben semmi esélyük a menedékjogra. Gauland úgy látja, hogy Magyarország csupán a közösség széthulló menekültpolitikájának kezdetét jelenti. Vagyis ha az unió nem lesz képes nagyon rövid időn belül ellenőrzése alá vonni ezt a népvándorlást, akkor teljes joggal más államok is egyoldalú lépésekhez folyamodnak majd.

Hungary Free Press
A tengerentúli angol nyelvű digitális újságban Lázár György tiltakozik az ellen, hogy a washingtoni magyar nagykövet megpróbálja „becsempészni” az Egyesült Államokba Kövér Lászlót, akit az amerikai kormányszervek sohasem hívtak meg. Az alkalmat az szolgáltatja, hogy az USA legnagyobb bazilikájában Erdő Péter és az amerikai főváros érseke a jövő szombaton felszenteli a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Ezen az eseményen lenne jelen a harmadik legmagasabb magyar közjogi méltóság. A székesegyház programjában azonban sehol sem bukkan fel Kövér László neve. Vagyis – hangzik a következtetés – Szemerkényi Réka nagykövet az egyházi eseményt politikai cirkusszá igyekszik változtatni, úgy állítva be a magyar politikust, mint hazafit és ájtatos katolikust, aki felavat egy kápolnát az Egyesült Államokban. Ám ez valójában olcsó kommunikációs trükk, Kövérnek otthon kell maradnia, annál is inkább, mert volt kommunistaként világháborús fasisztáknak hódol.

Vancouver Sun
Kanada egyre több magyar romát fogad be, mert mind több bizonyíték támasztja alá, hogy ezeket az embereket üldözik Magyarországon. 2009–10-ben csupán a kérelmek 10 százalékának adtak helyt, a legújabb adatok szerint két éve viszont ez az arány tavaly 35, ez év első felében pedig már 68 százalék volt. Egy szakértő szerint a fejlemény azt tanúsítja, hogy a kanadai kormány 2012-ben ugyan biztonságos származási helynek nyilvánította Magyarországot, ám valójában mégsem az. A bevándorlási hivatal szóvivője pedig közölte, hogy teljes körű eljárást szavatolnak mindenkinek, aki arra jogosult, függetlenül attól, honnan jön. Az egyik egyetem tanulmánya különben tavaly azt állapította meg, hogy Magyarországon az utóbbi években egyre jobban erősödik a szociális és gazdasági kirekesztés. Állami tisztségviselők gyakran tesznek rasszista kijelentéseket, félkatonai csoportok pedig romaellenes felvonulásokat tartanak. Jelenleg egyébként évente nagyjából néhány száz magyar roma akar letelepedni Kanadában, öt éve ez a szám még meghaladta a kétezret. Ám azóta jobban felkészülnek, hogy bizonyítékokkal támasszák alá kérelmük megalapozottságát.