Kiderült, mennyi funkcionális analfabéta van hazánkban
Az adatok megdöbbentőek.
Habár Magyarországon a lakosság számának csak egy hangyányi része analfabéta, minden negyedik-ötödik ember funkcionális analfabéta – derül ki az ATV vasárnapi cikkéből.
A 20. század végétől létező fogalom szerint minden olyan ember funkcionálisan analfabéta, aki ugyan el tudja olvasni a szöveget, de értelmezni már nem tudja azt. Vagy akár képtelen egy egyszerű űrlap kitöltésére is.
Hazánkban a különböző becslések szerint a felnőttek 16–33 százaléka funkcionális analfabéta.
Csoma Gyula és Lada László meghatározása szerint a funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az írás-olvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését, a személyközi interakciók lebonyolítását.
Sok esetben az ilyen állapottal küzdő illető nem képes még egy olyan egyszerű logikai művelet elvégzésére, probléma megoldására sem, mint például annak megállapítása, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb
– írja a Jurátus ELTE oldal.
Egyébként Magyarországon az analfabéták száma meglehetősen alacsony, – 99,1 százalék nem az – Amerikában viszont csak a lakosság 79 százaléka tud csak írni, és olvasni. A tankötelezettség törvénybe van foglalva Magyarországon, az analfabéták alacsony szám ennek is köszönhető, de a funkcionális analfabéták száma azonban magas.
Ki lehet jönni a rutinból?
A kutatások alapján elmondható, hogy Magyarországon a népesség 25 százaléka funkcionális analfabéta. Ez feltehetően abból is fakad, hogy amíg a diákok naponta találkoznak új szövegekkel, naponta kell azokat értelmezniük, addig a felnőtt lakosság sokszor ki is tudja kerülni, hogy ez mindennapi tevékenysége legyen és csak kevés szembejövő szöveget értelmez. Ezért mondhatjuk: kijönnek a rutinból.
A folyamatos gyakorlás ugyanis elengedhetetlen a szinten tartás és a fejlődés szempontjából.
Ám nem ez az egyetlen oka a romlásnak. A kutatásokból továbbá az is kiderül, hogy a drasztikus romlás legfőbb egyik oka az internet megjelenésében keresendő. Az internet hatására kevesebb szépirodalmi művet fogyasztunk, háttérbe szorult az egykor népszerű időtöltés, az olvasás. A KSH adatai szerint az olvasás folyamatosan veszít korábbi kiemelkedő népszerűségéből.
A szövegértés okozta nehézségek, a szövegértés hiánya ugyanakkor önmagunk kifejezését is egyre nehezebbé teszi. A szövegértési nehézségek folyamatosan rontják az érvényesülési lehetőségeket, alkalmazkodási esélyeket.
A szövegértéssel kéz a kézben jár a szövegalkotási képesség is. Így önmagunk kifejezése is nehezebb, ha nem értjük az olvasott szövegeket, mondatokat, szavakat
– derül ki a kutatásokon alapuló cikkből.
(Kiemelt képünk illusztráció: 2016.07.17. - Mappa halom. Fotó: Beatriz Pérez Moya / Unsplash)
