Magyarországon itt készülnek a legnagyobb dolgok
Átadták Tiszakécskén az osztrák tulajdonú Andritz Kft. új irodaházát. A cég gyártja a világ legnagyobb gázturbináit és papírszárító dobjait, a régióban csaknem 500 családnak ad munkát. A beruházás egymillió eurós állami támogatással valósult meg.
A modern technológiák alkalmazása révén a termelés már a kezdetektől korszerű műhelyekben zajlott, most pedig elérkezett az ideje, hogy a gyár minden dolgozója méltó környezetbe kerüljön – mondta az irodaház megnyitóünnepségén az Andritz AG képviseletében Josef Krasser.
Felidézte: a közel 5 milliárd eurós forgalmú és világszerte mintegy 23 ezer munkatársat foglalkoztató anyacég 2007-ben vásárolta meg a Tigép Kft.-t. A tiszakécskei céggel a vállalat fő célja az volt, hogy kiszolgálja a vízerőművi berendezésekre, illetve a papír- és cellulózipari gépekre szóló megrendeléseket. Az Andritz Kft. sikeresen integrálódott az Andritz-csoportba, termékeik a dél-alföldi városból eljutnak Ausztráliától Namíbiáig, biztos megélhetést adva az itt dolgozóknak.
„Magyarországon itt készülnek a legnagyobb dolgok” – mondta Mezei Károly, az Andritz Kft. ügyvezető igazgatója, aki nemcsak a világviszonylatban is rekordnagyságúnak számító 120 tonnás vízigenerátor-házra gondolt. A gigantikus gépek elkészültekor olykor a csarnokot is ki kell bontani, nagyságuknak gyakran nem a technológia, hanem a közúti szállítás korlátai szabnak gátat. Ugyanakkor kiemelte, hogy a cég a válság ellenére folyamatosan tartja létszámát (jelenleg 460 fő), sőt bővülési terveik is vannak. Véleménye szerint a siker titka az, hogy több lábon állnak: a termékek széles spektruma lehetővé teszi, hogy ne legyenek leállások, nagy termelési kiesések. Fontosnak nevezte a cég „önellátó” szakmunkásképzési stratégiáját, amelynek mentén saját műhelyükben, saját igényükre képezik leendő szakmunkásaikat.
Ez utóbbiról Tiszakécske polgármestere, Kovács Ernő elmondta: az Andritz Kft. vezetősége együttműködést kötött a helyi Móricz Zsigmond szakképző intézettel, s azok a gyerekek, akik a gyár profiljába illő szakmára jelentkeznek (hegesztő, szerkezetlakatos, megmunkálási technikus), a cég műhelyében tanulják ki a szakmát. Ezzel gyakorlatilag meg is van a munkahelyük, a szakmunkásvizsga után ugyanis helyben dolgozhatnak tovább. Az elmúlt években 27-28 volt azoknak a diákoknak a száma, akik az iskolapadból kikerülve az Andritz műhelyében kaptak állást.
Hozzátette: a város nem adott adókedvezményt az Andritznak a cég vásárlásánál. A polgármester szerint a város költségvetéséhez – amely meghaladja a 4 milliárd forintot – az Andritz Kft. az idén várhatóan 130 millió forinttal járul hozzá mint legnagyobb iparűzésiadó-befizető. Ennél szerinte fontosabb, hogy azok az emberek, akik itt dolgoznak, biztos megélhetéshez jutnak. „Magyarországnak biztos munkahelyekre, erős cégekre van szüksége. Az Orbán-kormány az elmúlt években már háromszor nyújtott nagyon komoly pályázati támogatást az Andritz Kft. fejlesztési céljaihoz. Az, hogy ez a korszerű épület elkészülhetett, annak is köszönhető, hogy a közel egymillió eurós állami támogatás mellé a cég másfél millió eurós önerőt adott.”
Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint az a cég, amely a dolgozók munkakörülményeire kitüntetett figyelmet fordít, nem rövid távra tervez. (Az épület 100 irodai alkalmazott számára biztosít helyet, és 400 fizikai dolgozó számára öltözőt.)
Fontosnak nevezte, hogy a képzési rendszer gyakorlatorientálttá vált, és azt, hogy a cég részt vesz a szakképzésben. Czomba Sándor szerint az a jó, ha minél többen szereznek szakmát: „Ha munka van, minden van. Az álmunk, hogy a következő tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre, óriási feladat. De ha sok ilyen beruházásban tudunk előrelépni, akkor sikerre vagyunk ítélve.”
