Magyarország kihívás az EU számára

Még ha a pénzügyi-, az államadóssági- és több más európai válság miatt háttérbe is szorul, az EU nem csupán gazdasági szövetség, hanem elsősorban olyan politikai projekt, amelynek célja az európai demokrácia és béke biztosítása. Ez így került rögzítésre az európai szerződésben: az emberi jogok védelméről szóló konvenció és az alapjogok pedig részeit alkotják ennek a szerződésnek. Általában csak elméleti síkon foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mikortól helyezi magát egy tagállam ennek az értékközösségnek a keretein kívülre. Hogy konkrét esetben ez miként is néz ki a valóságban, az jól látható Magyarország esetében.

Már 2011-ben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök kétharmados többséggel új alkotmányt adott Magyarországnak, megfogalmazódott az az aggodalom, hogy nem sérülnek-e majd olyan alapjogok, mint pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a sajtószabadság. Egyértelmű állásfoglalás helyett Brüsszel csak lavírozgatott. Lényegesen egyértelműben foglalt állást Hillary Clinton, aki azzal fenyegetőzött, hogy elzárja a pénzcsapokat Magyarország előtt. Mostanáig Orbán autokratikus rendszerével szemben a Magyar Alkotmánybíróság volt a demokrácia biztosítéka és védőbástyája. Az Alkotmánybíróságot nem régén „kimiskárolták”, és ez de facto a kiiktatásával egyenlő.

Mostantól majd alkotmányos rangot kapnak azok a törvények, amelyeket az Alkotmánybíróság eddig hatályon kívül helyezett, és ezáltal lehetetlenné válik, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben tartalmi szempontok alapján vizsgálja meg az alkotmányos törvényeket. További példák is akadnak a sajtószabadság, a magán médiákban folytatott választási kampány és a választási jog korlátozására. Ezek a példák azt mutatják, hogy a kormány visszaélt a joggal.

Ezek után Európa már nem nézhet félre. Nagy a felháborodás olyan európai politikusok között, mint Martin Schulz (SPD), Elmar Brok (CDU) valamint a bizottság tagjai, kezdve José Barosso-val és bezárva a sort Viviane Reding igazságügyi biztos asszonnyal. Mindannyian konkrét lépéseket követelnek. Remélhetőleg nem túlkésőn kerül ezekre sor, mert a 2012-ben elfogadott alkotmány már most is alapvetően korlátozza Magyarország jövőbeni kormányainak játékterét. Mivel alkotmányos rangra emelték az adó- és nyugdíj reformokat, ezeket a jövőben már csak kétharmados többséggel lehet majd megváltoztatni.

A kormány által megszállt médiatanács megtiltotta az egyik magán TV-társaságnak, hogy „szélsőjobboldalinak” nevezzen egy olyan náci pártot, mint amilyen a Jobbik. Ezzel egyidejűleg matricákon arra szólították fel a zsidó professzorokat, hogy távozzanak az egyetemükről. A legfőbb államügyész az egyes bírósági eljárásokat kénye-kedve szerint irányíthatja át az engedelmes bírósághoz. Hogy bizonyítsa szavahihetőségét, az EU-nak egyértelmű ki kell mondania az „állj vagy távozz” vezényszót. Hogyha az ember súlyos szankciókkal sújtja a stabilitási paktum megsértőit, akkor még inkább meg kell ezt tennie azok esetében, akik lábbal tapossák az alapjogokat és az emberi jogokat. Elkerülhetetlen az Európai Tanács egyértelmű válaszlépése.

Fordította: dr. Gonda László