Magyarország, az elutasítás országa
A magyar társadalom ötöde jobban fél a cigányoktól, mint az adóhatóságtól és a Magyar Gárdától együttvéve. Ezer emberből harminc továbbra is tart az egyébként nem létező "pirézektől", valamint a lakosság ötöde úgy tudja, hogy legalább kétmillió cigány honfitársunk van – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kara által végzett reprezentatív kutatásból.
A kutatás ellentétekről szóló kérdésblokkja a budapestiek-vidékiek, szegények-gazdagok, fiatalok-idősek, cigányok-nem cigányok, adófizetők-támogatásból élők, Fideszt és MSZP-t támogatók, Magyarországon élő külföldiek-magyarok ellentét-párokra kérdezett rá. A megkérdezettek majdnem egyharmada 5 vagy annál több csoport tagjai között is súlyos ellentéteket érez - hangzott el a
Klubrádióban.Téves az az elképzelés, hogy a kistelepüléseken nagyobb az ellenszenv a romákkal szemben. Tény viszont, hogy a jobb körülmények között élő, magasabb társadalmi státuszúak utasítják el leginkább őket – mondta Tausz Katalin tanszékvezető. Szerinte a vizsgálat pontosan tükrözi a mai magyar társadalom lélektanát, megosztottságát.
A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el. A megkérdezettek kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen, sőt a megkérdezettek közel fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális.
A melegek mellett a romák elutasítottsága is igen magas. A megkérdezettek 58 százaléka nem szeretne roma közeli hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak a lehetőségét is, hogy közeli barátja roma legyen. Szomszédként 10 magyarból 4 nem fogadna el romát, míg minden negyedik megkérdezett munkatársként sem tolerálna egy roma származású kollégát.
A romáktól a népesség ötöde, míg a Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tizedik ember tart.
A kutatásban szereplő kérdések közül kettő hasonlít az Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte szociális konzultáció témáihoz, ezek a segély és a munka összevetése, valamint a segélyt pénzbeli vagy természetbeni kifizetésére vonatkozó pontok.
A megkérdezettek kilencven százaléka úgy gondolja, hogy inkább több munkahelyre lenne szükség, mint segélyre. Magát a segítséget illetően a megkérdezettek közel egyenlően gondolták úgy, hogy a támogatásnak csak egy részét kellene pénzben kifizetni, e mellett élelmiszert vagy természetbeni juttatást kellene adni, illetve a két lehetőséget együtt kellene alkalmazni.
A tanszék vizsgálódása kiterjedt az ország 33 leghátrányosabb térségére, "Hány Magyarország van Magyarországon?" címmel tettek fel kérdést. Tausz Katalin a nemsokára megjelenő kutatásról annyit mondott, hogy "legalább kettő, eddig".
