Magyar virológus professszorok közt sem egyértelmű, melyek a legjobb vakcinák

Egy dologban mindenki egyetértett, bármilyen vakcina sokkal jobb a betegségnél, ezért, ha van rá mód, mindenképp be kell oltatni magunkat.

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professzora ideálisnak azokat az oltóanyagokat tartja, melyek minél kevesebbet tartalmaznak a vírusból. Ide sorolja a hírvivő RNS-re épülő vakcinákat, melyek néhány óra alatt nyomtalanul eltűnnek a szervezetből, és jónak tartja az adenovírust tartalmazó vektorvakcinákat is, melyekben csak a vírus fehérjéjének egy darabja van, ebben az esetben ugyanis az immunrendszer csak arra összpontosít. Ha egy oltóanyag az egész vírust tartalmazza, szerinte akkor van a legnagyobb esélye, hogy valamilyen hosszú távú mellékhatása lehet, ami akár csak hónapok vagy évek után jelenik meg. 

Az mRNS vakcinák mellett tette le a voksát Rusvai Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott virológusa is, második helyre ő az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagokat tette. A vektorvakcinákkal – különösen, melyek humán adenovírusba viszik be a koronavírus génjét – az a problémája, hogy az európai lakosság egy részének vérében ellenanyagok vannak a vektorvírussal szemben, ami adott esetben csökkentheti a hatást, mert az nem tud bejutni a sejtekbe. Vektorvakcinák esetében előnyösebbnek tartja a csimpánz adenovírust tartalmazót, ilyen az AstraZeneca oltóanyaga.

Tóth Sándor kutató virológus a teljes elölt vakcinát tette az első helyre, mert az szerinte jobban felkészíti az immunrendszert, és az esetleges mutációk ellen is jobban véd, mint a másik kettő. Második helyre az mRNS-t, harmadikra a csimpánz adenovírus vakcinát helyezte. Kiemelte, hogy az orosz Szputnyiknál is azért alkalmaznak két különböző vektort, mert nagyon csekély az esélye, hogy a szervezet mindkettővel találkozott már korábban.

A kutatók a KOVIDők nevő Facebook-csoport szervezésében tartott online konferencián beszéltek a vakcinákról.

(kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)