Magyar nők, amerikai álmok – Egy letűnt kor erőltetése
„Ne higgye el, hogy (...) legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak” – mondta Novák Katalin az Axióma Facebook-oldalán megjelent videójában. A politikus szavai ellen számos szervezet és személy felemelte a hangját. „Honnan veszi Novák, hogy a nők álmai, céljai, ambíciói, a személyes érvényesülésre való törekvései csakis a férfiakkal való viszonylatban léteznek, sőt egyenesen a férfiak utánzásának, akár a legyőzésének a vágyából alakulnak ki?” – reagált Antoni Rita a fenti állításra a 24.hu-nak írott véleménycikkében.
„Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszternek fogalma sincs arról, hogyan él a magyar családok, a nők, az anyák 90 százaléka” – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nőtagozata.
Kormánypárti hangok – köztük a Magyar Nemzet névtelen szerzője – viszont megvédték az államtitkár mondanivalóját. Szerinte „az eredeti szövegkörnyezetből kiragadott, s ezáltal készakarva félreértelmezett idézetekkel” próbálják lejáratni. Novák később a Hír TV-ben szintén azt mondta, félreértelmezték a szavait.
„Vannak a nők és vannak a férfiak, különböző adottságokkal, de ez nem arról szól, hogy egy nőnek ma Magyarországon ne lenne éppen annyira lehetősége kiteljesedni a szakmájában, mint egy férfinak” – állította Novák. Szerinte az például nem elfogadható, ha ugyanabban a pozícióban valakit hátrány ér a neme miatt, ez ellen küzdeni kell.
Különböző élethelyzetek
A 168 Órának Pető Andrea társadalomtudós, történész, az MTA doktora értelmezte a videó üzenetét. „Ez a miniszter, akinek a felelőssége, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésén dolgozó intézményrendszert működtesse, és segítsen élhető országot teremteni, a videóval beismerte, hogy az állam nem működik. Nincsenek erre a feladatra forrásai, és az egyének csak saját magukra számíthatnak.”
A nagyrészt nők által végzett fizetetlen gyereknevelési és háztartási munka önálló döntésként jelenik meg a videóban. „Nincsen szó semmilyen, az adófizetők pénzéből fizetett támogató intézményről vagy közösségről. Nagyon különböző élethelyzetekben lévő állampolgároknak mindent egyedül kell megoldaniuk, az idős szülők gondozásától a gyereknevelésig” – mondta Pető.
„A videó célja a fiatal nők meggyőzése, hogy
a legbiztosabb életstratégia az, ha csendben maradnak, jól mennek férjhez, és sok gyereket szülnek a kertes házban.
Az egyre szegényedő magyar valóságban ez az ötvenes évekbeli úgynevezett »amerikai álom« megvalósíthatatlan. A következménye pedig a női szegénység és kiszolgáltatottság mélyülése lesz.”
Mrs. America árnyéka
Mi is pontosan az amerikai álom? Pető korábban egy Facebook-posztban azt írta, hogy a videóban Novák gyakorlatilag Phyllis Schlafly konzervatív antifeminista aktivista tanait ismételte el, amelyeket a szerző a The Flipside of Feminism (A feminizmus árnyoldala) című, 2011-es könyvében fogalmazott meg. Az HBO Mrs. America című sorozatában is bemutatott aktivistát úgy jellemezte Pető, hogy „kitalált egy olyan beszédmódot a nőkről, aminek semmi köze sem volt a valósághoz, és azt mint egyedüli, mindenkire érvényes valóságként akarta elismertetni. Ebben például nagy szerepet kap az, hogy egyéni döntésekre és azok következményeire redukálja a nőket érintő problémákat. Szembeállítja a feminizmust és a családi életet, amikor ezek között nincs valós konfliktus”.
Novák a videóban valóban sokat beszél az egyéni döntések fontosságáról. „A döntés a mi kezünkben van. Ez persze nem jelenti azt, hogy könnyű lenne meghozni ezeket a döntéseket. Éppen ellenkezőleg” – mondja a miniszter asszony. „Nehéz azt kimondani, hogy valakivel egy életre szóló házastársi szövetséget kötünk. Nehéz vállalni az ezzel járó felelősséget. A gyermekáldásra sem könnyű igent mondani, hiszen az lemondással, áldozatvállalással is jár, és ismét egy életre szóló felelősséget jelent. Nem könnyű nap mint nap gondoskodni egy családról úgy, hogy közben van egy munkánk, szerencsés esetben hivatásunk is. Nehéz áthidalni az évek során felmerülő problémákat, szembenézni a váratlan kihívásokkal.”
Pető szerint ez a filozófia számos társadalmi „probléma” okozásával vádolja a feminizmust. Köztük a születésszám csökkenéséért, a férfihalálozásért és a laza szexuális szokásokért is ezt az irányzatot teszi felelőssé, s ezzel egy időben elhallgatja a feminizmus történelmi eredményeit, mint például a nők választójogának kiharcolását, vagy az egyenlő bérért folytatott küzdelmet.
„Schlaflyék egy elképzelt, sosem vagy nagyon kevés, nagyon gazdag nő számára létezett idillt állítanak szembe nagyon sok nő valóságos, megélt tapasztalatával. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy sok nő számára a munkavállalás gazdasági kényszer és nem az önkiteljesítés tere. Az ő számukra szirénhangok, amelyek a családi idillel és a családi körben végzett munkával kísértik őket. A kizsigerelő munkavállalás ellen az első pillanatra ez tényleg vonzónak tűnhet” – mondta Pető.
Női konzervatív hagyomány Európa szívében
Az „álom” térnyerésére a jelenlegi Európában is van Pető szerint példa. „A lengyel PiS választási győzelmét is az magyarázza, hogy a szakpolitikai döntéseik a fizetett anyaság intézményének támogatása felé mozdultak el. Kérdés, hogy ez gazdaságilag mennyire fenntartható. A gazdasági válságot lehet úgy kezelni, hogy a női munkaerőt fizetetlen vagy rosszul fizetett szakmákba, az otthon végzett gondoskodó munkába szorítják be. Ezzel viszont a munkavállalás nem lesz ember- vagy családbarátabb, hanem továbbra is a munkaadók érdekeit védi kíméletlenül a kormány.”
Pető szerint Novák üzenetének valójában ez a lényege. „Az EP a következő évben fontos döntéseket fog hozni például az egyenlő munkáért egyenlő bér érdekében. Ez sok pénzbe kerülne a munkaadóknak. A videóval megkezdődött annak az előkészítése, hogy ennek ellenére a munkaadók zsebében még több pénz maradjon, miközben a munkavállaló nők emellett még boldogok is legyenek.”
Szerinte ha már a kormány a Schlaflyhoz hasonló, konzervatív női gondolkodók állításaival akarja legitimálni álláspontját, kár, hogy nem a magyar hagyományhoz nyúl. „A mai magyar konzervativizmus tragédiája nem csak a saját történetéhez való ellentmondásos viszonya. A kormány a meglévő, valós kérdésekre választ adó magyar konzervatív hagyomány helyett közepes amerikai szerzőket és a nézeteiket importálja. Teszi ezt úgy, hogy közben folyamatosan szabadságharcos, kurucos beszédmódot használ, remélve, ez feledteti, hogy teljesen elszakadtak a magyar valóságtól. Ezért az importált politikai nyelvért súlyos árat fogunk mindnyájan fizetni intellektuálisan, politikailag és gazdaságilag is.”
Hol találjuk hát ezt a valós kérdésekre választ adó magyar konzervatív hagyományt? Pető elsősorban Schachta Margitot és Techert Margitot említi. Előbbi a magyar parlament első női képviselője volt 1920-ban, aki a „keresztény feminizmus” jegyében sokat tett a nők társadalmi helyzetének javításáért. Techert pedig a Horthy-korszak egyik legfontosabb folyóirata, a Magyar Női Szemle főszerkesztőjeként foglalkozott a szellemi munkát végző nők lehetőségeivel és problémáival.
„Ez csak két név az elfelejtett magyar konzervatív női hagyományból” –mondta Pető. „A nők társadalmi feladatáról és szerepéről nagyon különböző elképzelések születtek. Az egyenlőség és a szolidaritás a Ó- és Új Testamentumban is fontos szerepet kap, és a 18. századtól kezdve a kapitalista iparosítás ellen felszólaló reformmozgalmak is sokszor hivatkoztak rájuk. Más mozgalmak pedig az egyetemes emberi jogokat vagy a kizsákmányolás szervezeti és intézményi feltételeinek megszüntetését hozták fel hasonló helyzetekben. Ezeknek a mozgalmaknak együtt kellene dolgozniuk, és szerencsére sok esetben együtt is dolgoztak, például most, a lengyel abortusz elleni sikert hozó tüntetéseknél.”
A cikk a 168 óra hetilap 2020. december 22-i számában jelent meg.
