Magyar Nemzet: Ha Hoffmann felajánlaná a lemondást, Orbánnak érdemes lenne elfogadnia

„Az ingyenes felsőoktatási férőhelyek számának ez a szigorú csökkentése több ponton is szembe-megy azzal a filozófiával, amely egyébként helyes, s amely a kormány legtöbb intézkedésének hátterében határozottan kimutatható. Az egyik az államadósság és általában az eladósodás elleni küzdelem fontosságának hangsúlyozása, a másik pedig a hazánk jövője szempontjából kulcsszereplő aktív rétegek részben támogatása, részben helyzetbe hozása” – fogalmaz

„Dermedten állok az érvelés előtt, miszerint a tandíj attól kevésbé, sőt egyáltalán nem lesz tandíj, ha a diákhitel felvételéből fakadó halasztott adósságtörlesztési kötelezettségnek nevezzük. A diákhitel kiegészítő körülményként jó dolog, de csaknem kizárólag erre alapozni a felsőoktatás finanszírozását nem lehet. A prioritások kialakítása is érthetetlen. Ha egy ország saját gazdasági erejéből egyszerre tud biztosítani egyes, Európában régen megszűnt vagy soha nem létezett ingyenes szolgáltatásokat, és a ténylegesen ingyenes felsőoktatási helyek arányaiban magas számát, az az ország gazdag és sikeres. Ha ugyanezt hitelek felvételével fedezi, akkor nem gazdag, és ugyan érezheti magát sikeresnek, de csak addig, amíg el nem kezd gondolkodni, amikor a nyakába szakad a gazdasági válság. Ha a válság következményeképpen arra mozdul el, hogy nem tart meg egyes, Európában régen megszűnt vagy soha nem létezett ingyenes szolgáltatásokat, de mindenáron megtartja, sőt növeli az oktatásra fordított összegeket, akkor az az ország zúgolódva és elégedetlenül bár, de a jó irányba indul el” – írja.

Hozzáteszi: ha például Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár netán felajánlaná a lemondását, a kormányfőnek érdemes lenne elfogadnia.