Szili Katalin: a magyar kultúra napja alkalom arra, hogy tükröt állítsunk magunk elé

A magyar kultúra napja január 22-én van és 1989 óta ünnepeljük. Ezen a napon tisztelgünk az előtt az esemény előtt, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezzel a dátummal tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

A koronavírus-járvány kitörése nehéz helyzetbe hozta a kulturális intézményeket, közöttük a színházakat és múzeumokat, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett. A könyvkiadás esetében nagy fellendülést hozott a 2020-as év, amely a későbbiekben is kitartott – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a magyar kultúra napja alkalmából közreadott elemzésében.

Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások: a magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között szerepelnek. Felidézték, a 2010-es évek eleje óta nőtt a színházak és múzeumok látogatottsága: a színházak esetében 2010 és 2018 között 90 százalékkal, a múzeumok esetében 2012 és 2019 között 40 százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatások száma.

A 2023-as évre vonatkozóan a KSH 2024 júniusában közöl számokat. Az alapítvány szerint azonban a szektor dinamikus fejlődését vetíti előre, hogy 2023-ban a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása közül kettőt is bemutatott: Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint 200 ezren látogatták meg, Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra pedig szintén több mint 200 ezren voltak kíváncsiak.

A könyvkiadás tekintetében 2010 és 2022 között 50 százalék körüli volt a növekedés, és ez a folyamat a járványhelyzet idején tovább gyorsult: 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente.

Szili Katalin díjat kapott a magyar kultúra napján

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Galántán mondott beszédet a magyar kultúra napja alkalmából. Mint hangsúlyozta, a magyar kultúra volt az, ami az elmúlt századok megrázkódtatásain és katasztrófáin átsegítette és megőrizte a nemzetet.

„A magyar kultúra olyan, mint egy nagy ház, ami biztonságot, védelmet, erőt nyújt. A kultúra egy közösség karaktere, egy olyan építmény, melynek a bejárata a nyelv" – fogalmazott Szili Katalin. Hozzáfűzte: a magyar kultúra napja alkalom arra, hogy tükröt állítsunk magunk elé, s számvetést készítsünk, hogy valóban őrizzük-e anyanyelvünket, igényes nemzeti kultúrára és a haza szeretetére neveljük-e gyermekeinket? Megállapította, bár ezekre a kérdésekre sokféle választ lehet adni, látni kell, hogy e tekintetben ugyanaz a dolgunk, mint őseinké: továbbadni, amit kaptunk, a családban, az iskolában, a közösségben.

A Csemadok ünnepségén átadták a szervezet életműdíjait, közművelődési díjait, a Gyurcsó István-díjat, valamint a felvidéki magyar közösségnek és a Csemadoknak nyújtott segítségért odaítélt Fábry Zoltán-díjakat is. Utóbbi kitüntetést idén Szili Katalin, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, továbbá Czimbalmosné Molnár Éva, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője kapta.

A magyar kultúra napja a Néprajzi Múzeumban

Január 23-án a török hódoltság korának kerámiaművészete kerül fókuszba. A programon kiderül, milyen gyökerekre tekint vissza a 19. század második felében szárnyra kapott népművészet. Az ugyancsak hamarosan záródó, a múzeum legújabb műtárgyait, műtárgyegyütteseit bemutató, Zárvatermő című kiállításhoz fűződő előadás a 16–18. századi hódoltsági kerámiatörténet történetét, elsősorban északkelet-magyarországi emlékeit mutatja be.

(Kiemelt kép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen Galántán 2024. január 21-én. MTI/Bodnár Boglárka)