Magyar kommentelők támadtak a világhírű filozófusra

Meglepődött azokon a felfokozott reakciókon, amelyet korábbi Magyarországgal kapcsolatos írása kiváltott, és amely végül Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt is válaszadásra ösztönözte - írja Francis Fukuyama a The American Interest oldalán vezetett blogjában. "A válaszok vehemenciája és a rendkívül udvariatlan kommentek, amelyeket a magyarok írtak zavarba ejtően igazolja azt, hogy valami nagyon rossz irányba fordult a magyar demokráciában" - írja a világhírű filozófus.

Fukuyama azonban igazat adott Kovács Zoltánnak abban, hogy ténybeli tévedéseket tartalmazott az írása, és hogy az alkotmánybírák nyugdíjkorhatáráról írt a bírók helyett, valamint abban is, hogy rosszul írta le a Fideszt. Ezekért elnézést kér, és azt ígérte, a jövőben körültekintőbb lesz, ám megjegyzi, hogy ez valójában egy szerkesztetlen blogposzt volt csupán az American Interest oldalán - írta a

Emellett hozzáteszi, hogy korábbi kritikájában azonban nem említette a bíróságok függetlenségének csökkentését az Országos Bírói Hivatal létrehozásával, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök megvádolására tett kísérletek pedig inkább Viktor Janukovics Ukrajnáját idézik, mint Magyarországot.

Mindezek ellenére Fukuyama úgy véli, mind Kovács Zoltán államtitkár, mind a kommentelők félreértették írásának lényegét, melyben azt állította, hogy papíron az új magyar alkotmány nem tűnik olyan rossznak, minthogy a brit westminsteri rendszer ennél sokkal inkább centralizálja a hatalmat a miniszterelnök kezében. "A probléma, amelyre utaltam, nem a hatalom formális megosztása volt, hanem inkább az, hogy az Orbán-kormány hogyan használja ezt a hatalmat" - szögezi le, majd hozzáteszi: "Magyarországon a demokráciát nem önmagukban az új intézmények fenyegetik, hanem egy régi politikai kultúra, amely most újjáéled".

Fukuyama úgy véli, Orbánék intézkedései arra utalnak, hogy a kormány nem érti pontosan azokat a normákat, amelyeknek egy egészséges liberális demokráciát kellene szolgálniuk. A filozófus megemlíti az országgyűlésben nagy többséggel elfogadott olyan törvényeket, amelyek tovább centralizálták a hatalmat, így a Magyar Nemzeti Bankkal, a Monetáris Tanáccsal, a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos intézkedéseket, az önkormányzati törvényt, az MTA szigorúbb kormányzati ellenőrzését, valamint a gimnáziumok és az egyetemek autonómiájának megkurtítását. Fukuyama ezekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy mindezt egy széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, azonban ez nem így történt.

"Sok esetben a Fidesz, amely egyszerű többséggel megnyerte a választásokat, bebetonozta saját politikai preferenciáit oly módon, hogy nagyon nehéz lesz azokat visszacsinálni akkor is, ha a jövőben elvesztené a hatalmat" - foglalja össze Fukuyama. "Egy liberális demokrácia nem csak a többség uralmáról szól, a megfelelő működése (ahogy Angliában is) attól is függ, hogy a többség tiszteli-e a kisebbségeket, és hogy a társadalom képes-e egészében részt venni tájékozottan egy párbeszédben."

Fukuyama korábban azt írta: "Orbán viselkedése arról árulkodik, hogy autoriter és sértődékeny, és inkább betiltaná az ellenzéket, mint hogy együttműködjön vele", ezzel kapcsolatban pedig most megjegyzi, kétszeresen is szeretné aláhúzni, egy ellenzéki rádió frekvenciájának elvétele pedig olyan, mintha egyenesen a venezuelai Hugo Chavez találta volna ki.

Visszatérve korábbi bejegyzése címére, vagyis hogy az intézmények valóban számítanak-e, a filozófus megjegyzi: természetesen számítanak, azonban néha a demokratikus intézmények pontos meghatározása sokkal kevésbé lényeges, mint a politikai szereplők informális viselkedése. "Azok az intézményi változások, amelyeket most végrehajtanak Magyarországon, számítani fognak, ám ami sokkal fontosabb, az az a mód, ahogyan a kormány jelenleg használja a meglévő hatalmát. A magánnyugdíjak elvétele legális lehet sok kormány esetében, de nem túl bölcs politikára vall."

Fukuyama felidézi, először 1989-ben járt Magyarországon, amikor még lelkesedést tapasztalt az országban, majd legutóbb Gyurcsány Ferenc minsizterelnöksége idején, amikor elmondása szerint érezni lehetett a kormányból kiábrándulást és a politikai polarizációt. Mint írja, megértette, miért akartak változást az emberek. "A kormányok azonban nem építik vissza a bizalmat, ha úgy viselkednek, ahogyan Orbán és a Fidesz tette" - írja.

"Magyarország mindig két nagyon pozitív dolgot jelentett számomra: először is ez egy kis ország, amely aránytalanul sok nagy fizikust, matematikust, zeneszerzőt, művészt, írót és értelmiségit adott, másrészt modellként szolgált a volt kommunista világnak a gyors átmenetével a demokráciába és a piacgazdaságba" - írja, majd felidézi, hogy az Aranybullával alig hét évvel az angol Magna Charta után Magyarország egyike volt az olyan európai országoknak, ahol alkotmányosan korlátozták a király hatalmát. "Ezért egyszerre meglepetés és nagyon nagy szégyen is lenne, ha Magyarország újra élen járna, de ezúttal a rossz irányban, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás lebontásával" - írta a filozófus.